A városért, a város közösségéért nyújtott kiemelkedő teljesítményt elismerő kitüntetést, a Tüke díjat ebben az esztendőben Gulácsi János kézműves mester vehette át.
A 2004-ben alapított Tüke-díjat, idén tizenkettedik alkalommal adták át, Pécs 235 éve szabad királyi városi rangra emelkedésének ünnepén. Az alapítók ezzel ismerik el az arra érdemes, példaként állítható személyek teljesítményét, kitartását, s tisztelegnek egyben az akaraterő, az elhivatottság előtt
A Tükék tetteiken, teljesítményükön keresztül egy értékrendet képviselnek. A város polgárai egyre inkább figyelnek erre. Ezért nagy érték a véleményüket kifejező polgárok elismeréseként átadott díj.
Idén a város lakóinak szavazatai alapján a Tüke díjat Gulácsi János kézműves mester vehette át. Szegeden született, tízévesen érkezett szüleivel Pécsre. Iskoláinak elvégzése után, a Mecseki Szénbányák Szabolcs Bányaüzemében, István akna villamos üzemrészében helyezkedett el villanyszerelőként. A város legfiatalabb villanyszerelő mestereként 1964-ben vehette át mesterlevelét. Rá egy évre a Zipernowszky Gépipari Technikumban erősáramú, majd műszertechnikusi képesítést szerzett.
A bányaüzemben egyre bonyolultabb villamos és gépészeti feladattal bízzák meg. Számos újítás fűződik a nevéhez. Innen az útja a Magyar Postához vezet, ahol műszaki ellenőrként, majd üzemvezető helyettesként tevékenykedett. Évekkel később úgy döntött, hogy szakmai ismereteit más területen hasznosítja. Kiváltotta az iparengedélyét, s a toronyórák és templomi harangok mechanikai működtetésének villamos, illetve, elektronikussá történő átalakításával kezdett el foglalkozni.
Saját tervezésű és gyártású harang hajtóművei és toronyórái, hazánkban és a határokon túl, több mint 400 toronyban működnek, több mint 50 éve. Az általa kifejlesztett és alkalmazott digitális, quarz-vezérlésű óraszerkezet programozhatósága is különleges technikai megoldás. Európában elsőként 1974-ben a Tihanyi Apátság tornyában helyezett el ilyen óraszerkezetet. Pécsett is számos különleges munkája látható. Egyebek mellett Amerigo Tot: Komarov emlék, köztéri alkotás mechanikájának megalkotása.
A Pécsi Városvédő és Szépítő Egyesület tagjaként, felújította és modernizálta a városháza toronyóráját. Később, az ezredfordulóra beépítette ebbe a toronyórába a Kircsi László zeneszerző által komponált zeneszámot, amely az ezredforduló éjszakáján szólalt meg először. Különleges alkotása volt az ezredfordulóra készített visszaszámláló szerkezet, amely a városházán került elhelyezésre. Ugyan csak az ezredfordulóra készült el a püspöki levéltár órája.
A 2004-ben, Bachman Zoltán építész által tervezett, a Belvárosi templom mellett megépített,úgynevezett liftező, Szent Bertalan harangtorony egyedülálló harangozó berendezésének, zenélő szerkezetének, vezérlési technikájának kialakítása is az ő nevéhez fűződik. Rá három évre elkészítette a Pécsi Zsinagóga világviszonylatban egyedülálló, mini számítógéppel működtetett óraszerkezetét, amelyhez a legmodernebb műholdas eszközöket vették igénybe. Az így kialakított óraszerkezet, a míves tűzzománc számlap ellőtt, kettős mutatórendszerrel egyszerre mutatja a helyi és a jeruzsálemi időt.
Jelentős a munkássága a bányász emlékek megőrzésében. Ennek során a Bányásztörténeti Alapítvány felkérésére, Kircsi László zeneszerző közreműködésével, Pécsett hét, és több városkörnyéki település bányászok lakta területén hat, az ország más bányász városaiban négy, a bányász himnuszt és más bányász témájú zeneszámokat játszó toronyzene szólal meg minden nap ugyanabban a percben, emlékezve a bányász elődök áldozatos munkájára.