Az Európai  Bizottság a  második szakaszába lépteti az európai szakszervezetekkel és munkáltatói érdekképviseletekkel folytatott konzultációt, amely arra keresi a választ, hogy miként biztosítható tisztességes minimálbér valamennyi európai uniós munkavállaló számára.

A mostani konzultáció az év elején- január 14. és február 25. között- lezajlott első konzultációs szakasz folytatása, amelyre 23 válasz érkezett különböző uniós szociális partnerektől. A beérkezett válaszok alapján az Európai Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy további uniós fellépésre van szükség. Ugyan a von der Leyen-bizottság már eddig is politikai prioritásként kezelte ezt a kérdést, a közelmúltbeli események csak tovább erősítették azt az igényt, hogy az unió fellépjen a növekvő béregyenlőtlenség és a dolgozói szegénység csökkentése érdekében.

Valdis Dombrovskis, az emberközpontú gazdaságért felelős ügyvezető alelnök  annak a véleményének adott hangot, hogy  a koronavírus okozta válság utáni inkluzív helyreállásra törekedve azon dolgozik az Európai Bizottság, hogy az EU-ban a munkavégzés helyszínétől függetlenül minden munkavállalót megillesse a tisztességes megélhetést biztosító méltányos minimálbér nyújtotta védelem. Ktért arra is, hogy a szociális partnereknek fontos szerepük van a nemzeti, illetve helyi szintű bértárgyalásokban,éppen ezért  be kell vonni őket a minimálbérszintek megállapításának folyamatába mind azokban az országokban, ahol kizárólag kollektív szerződésekben megállapított bérküszöböket alkalmaznak, mind pedig a minimálbért jogszabályban meghatározó tagállamokban.

Mindehhez Nicolas Schmit, a foglalkoztatásért és a szociális jogokért felelős biztos a következőket tette  hozzá, az unióban minden hatodik munkavállaló alacsony keresetűnek minősül, és a számuk egyre nő. Ők azok, akik működésben tartották az uniós országokat, azok gazdaságát akkor is, amikor minden másnak le kellett állnia. Paradox módon éppen ők azok, akiket a válság a legsúlyosabban érint. Hangsúlyozta, az uniós minimálbérekkel kapcsolatos kezdeményezés kidolgozása a gazdaságélénkítési stratégia alapvető eleme, mert mindenkinek kijár a tisztességes megélhetés.

Az uniót különösen súlyosan érintette a koronavírus-világjárvány, negatív hatást gyakorolva a tagállamok gazdaságára, vállalkozásaira, valamint a munkavállalók és családjaik jövedelmére. A fellendüléshez és a méltányos és erős gazdasági struktúrák kiépítéséhez elengedhetetlen, hogy az EU-ban minden munkavállaló számára biztosítva legyen a tisztességes megélhetés, amiben a minimálbérek alapvető szerepet játszanak.A minimálbérek egyaránt relevánsak a kizárólag kollektív szerződésekben megállapított bérküszöböket alkalmazó és a minimálbért jogszabályban meghatározó országokban.

A szociális partnerekkel tárgyalás útján megállapított, alkalmazott és naprakészen tartott minimálbérek pénzügyi tartalékot biztosítanak a kiszolgáltatott helyzetben lévő munkavállalók számára a nehéz időkben, ezen felül fokozottan ösztönzik a munkavállalást, és ezáltal növelik a termelékenységet, valamint csökkentik a béregyenlőtlenséget a társadalomba, növelik a belső keresletet és rugalmasabbá teszik a gazdaságot és elősegítik a nemek közötti bérszakadék felszámolását. Amennyiben minimálbérek összege megfelelő, és igazodnak a gazdasági feltételekhez, a támogatás eszközeit jelentik a kiszolgáltatott helyzetben lévő munkavállalók számára és hozzájárulnak mind a foglalkoztatás, mind a vállalkozások versenyképességének megőrzéséhez.

Az Európai  Bizottságnak nem célja, az egységes európai minimálbér,  sem pedig  az,hogy harmonizálja a minimálbér-megállapítási rendszereket. A megszülető intézkedések alkalmazásában a tagállamok – minimálbér-megállapítási rendszereiknek és hagyományaiknak megfelelően – eltérhetnének, és teljes mértékben megmaradnának a nemzeti hatáskörök, valamint a szociális partnerek szerződési szabadsága.

A második szakaszra vonatkozó konzultációs anyag felvázolja, hogy milyen uniós fellépésekkel és hogyan lenne biztosítható a minimálbérek megfelelő szintje és a munkavállalók általános védelme. A kollektív tárgyalások szerepe igen jelentős, amint azt a szociális partnereknek a konzultáció első szakaszára adott válaszai is kiemelik. Az uniós kezdeményezés a következők megteremtésére irányul, úgymint jól működő kollektív tárgyalások életbe léptetése a bérmegállapítás terén, a jogszabályban meghatározott minimálbéreket egyértelmű és stabil kritériumok alapján meghatározó és rendszeresen frissítő nemzeti keretek, ezen felül a szociális partnerek tényleges bevonása a minimálbérek jogszabályi meghatározásába a minimálbér megfelelőségének előmozdítása érdekében, valamint a  minimálbér-ingadozások és -mentességek kiküszöbölése vagy korlátozása és aa minimálbérre vonatkozó nemzeti keretek hatékony alkalmazása, és ellenőrzési mechanizmusok bevezetése.

Az Európai Bizottság felkéri a szociális partnereket, hogy szeptember 4-ig válaszoljanak a konzultációban feltett kérdésekre, többek között arra is, hogy milyen típusú eszközt találnának a legmegfelelőbbnek. Ezt követően mérlegeli mind a jogalkotási, mind a nem jogalkotási eszközök lehetőségét is, például egy, a munkafeltételekről szóló irányelv megalkotásának, illetve egy tanácsi ajánlás megfogalmazásának formájában.