A gyermekkori elhízás elleni uniós fellépés keretében az Európai  Bizottság Tudományos Szolgálata, a Közös Kutatóközpont közzétette az egyes európai országok iskolai étkeztetési programjairól készült első átfogó jelentését.

A tanulmányból kiviláglik, hogy az európai országok tudatában vannak, mennyire fontos az iskolai étkeztetés a gyermekek egészséges növekedése és jó tanulmányi teljesítménye szempontjából. Az összes vizsgált országban (az EU 28 tagállamában, valamint Norvégiában és Svájcban) működnek iskolai étkeztetési programok, bár nagy különbségek vannak közöttük. Az egészséges iskolai étkeztetés előmozdítását célzó nemzeti intézkedések palettája az étrendre és az adagok nagyságára vonatkozó, önkéntes alapon betartandó iránymutatásoktól az árusító automaták és a cukortartalmú üdítőitalok teljes betiltásáig terjed.

Mint Tonio Borg, az Európai Bizottság egészségpolitikai biztosa  elmondta, Európában majdnem minden harmadik gyermek túlsúlyos, vagy elhízott, és emiatt ki van téve számos elkerülhető betegségnek, egyebek mellett a 2-es típusú cukorbetegségnek.  Kitért arra is, az iskolák fontos  szerepet játszanak abban, hogy a gyermekek körében mind nagyobb teret  kapjon az egészségtudatos táplálkozás. Ez ugyanis  elengedhetetlen  feltétele annak, hogy egészségek legyenek, jó tanulmányi eredményeket érjenek el, és maradéktalanul kiaknázhassák képességeiket, éppen ezért az iskolai étkeztetési programokat első ízben elemző tanulmány fontos eszköze az elhízás elleni küzdelemnek.

Mindehhez Máire Geoghegan-Quinn, a kutatásért, az innovációért és a tudományért felelős uniós  biztos a következőket fűzte hozzá, ez a jelentés jó alapot teremt  az európai szakpolitikai döntéshozóknak, nevelőknek és tudományos szakembereknek ahhoz, hogy feltárják az iskolai étkeztetési programok és a lakosság egészségügyi állapota közötti lehetséges összefüggéseket, valamint az egészséges táplálkozás előmozdítását célzó erőfeszítések hatékonyságát.

A  most napvilágot látott jelentés górcső alá veszi az egyes országok legfrissebb az általános és középiskolai étkeztetéshez kapcsolódó  dokumentumokat, iránymutatásokat. A tanulmány egységes szempontrendszer alapján elemzi ezeket. Többek között vizsgálat tárgyát képezte, mely élelmiszerek iskolai reklámozását és forgalmazását engedélyezik, illetve tiltják az egyes tagállamok, milyen tápérték-előírásoknak kell ezeknek megfelelniük, valamint, hogy milyen az étkeztetéssel kapcsolatos szolgáltatások általános minőségi színvonala. E mellett áttekintést nyújt a szabályozás helyzetéről, és ezáltal segít képet alkotni arról, hogy az egyes országok intézkedései milyen befolyással vannak a gyermekkori elhízásra.

A jelentés  készítői  a következő megállapításokra jutottak. A nemzeti iskolai étkeztetési programok több mint 90 százaléka tartalmaz olyan előírásokat, amelyek – a kiegyensúlyozott étrend érdekében – szabályozzák az élelmiszer minőségét, illetve tápértékét. A programok 76 százaléka meghatározza korcsoportonként az adagok  nagyságát, iskolákban felszolgált  ebédek beltartalmára vonatkozó előírások 65 százalékukban  kaptak helyet.

A programok 65-82 százaléka foglal magában korlátozásokat, vagy ajánlásokat az üdítőitalok iskolai forgalmazásával kapcsolatosan, s  többsége támogatja a friss ivóvízhez való  - ingyenes - hozzáférést, és kifejezetten korlátozza, vagy tiltja a cukortartalmú üdítőitalok forgalmazását.

Ami az általános célokat illeti, a vizsgált országok prioritásai túlnyomórészt megegyeznek. Szinte mindegyik céljai között szerepel, hogy  meg kell változtatni a gyermekek étkezési szokásait, az egészséges táplálkozásra kell nevelni őket. Fontos feladatuknak tartják  a gyermekkori elhízás megelőzését, visszaszorítását. E mellett a nemzeti programok többsége kisebb-nagyobb mértékben korlátozza, vagy teljes egészében tiltja az édességek és a sós sütemények iskolai forgalmazását.

Az iskolai étkeztetési programok 59 százaléka előírja, vagy ajánlja az intézkedések eredményességének mérését, ami elsősorban az iskolai élelmiszer-ellátás mértékén és színvonalán érhető tetten, valamint azon, hogy a tanulók hány százaléka veszi igénybe az iskolai étkezdéket. A napi kalória- és zsírbevitel a leggyakrabban alkalmazott paraméter az iskolai ebédek energia- és tápértékére vonatkozó előírások között.

A tanulmányozott országok mintegy felében az árusító automaták kisebb-nagyobb mértékű korlátozás tárgyát képezik. Az intézkedések között vannak olyanok, amelyek ajánlásokat fogalmaznak meg arra vonatkozóan, hogy az iskolai automatából milyen élelmiszereket lehet árusítani, illetve amelyek tiltják egészségtelen élelmiszerek árusítását, és vannak országok, ahol nem is szabad árusító automatát elhelyezni az iskolák területén. Szintén elterjedt gyakorlat az egészségtelen élelmiszerek reklámozásának korlátozása.

Az egyes országok étkeztetési programjait felmérő tanulmány elkészítésében segítő szerepet vállalt az EU táplálkozással és testmozgással kapcsolatos kérdésekkel foglalkozó magas szintű munkacsoportja, amely közreműködik az erre vonatkozó 2007-es európai stratégia és a gyermekkori elhízás elleni uniós - 2014–2020 - cselekvési terv  megvalósításában.