Magyarország adja majd ismét Európa Kulturális Fővárosát 2023-ban, Pécs után, ami 2010-ben nyerte el ezt a címet.

A pályázatokat elbíráló független testület ajánlásában azt indítványozza, hogy 2023-ban Veszprém legyen Európa Kulturális Fővárosa Magyarországon, most e városon a sor, hogy egy teljes évre az érdeklődés középpontjába kerüljön.
                         
Az Európa Kulturális Fővárosa elnevezésű kezdeményezés 1985-ben indult útjára, és napjainkra az egyik legnagyobb szabású európai kulturális projektté és az EU egyik legelismertebb programjává nőtte ki magát. A projekt célja soha nem volt annyira időszerű, mint most: a kezdeményezés lehetővé kívánja tenni, hogy az európai polgárok többet tudjanak meg egymás kultúrájáról, megcsodálják közös történelmünk emlékeit, megtapasztalják az európai értékek gazdagságát, és átéljék az európai összetartozás érzését.

Navracsics Tibor oktatásért, kultúráért, ifjúságért és sportért felelős uniós biztos a  döntéssel kapcsolatban  egyebek mellett arról szólt, hogy meg van győződve arról, hogy a város és környéke maximálisan kamatoztatni tudja majd az Európa Kulturális Fővárosa címmel járó előnyöket. A cím birtokában elő tudják majd segíteni, hogy a helyi kulturális élet szereplői és az ott élők még több szállal kapcsolódjanak Európa többi részéhez és a világ más térségeihez, közelebb tudják hozni az embereket egymáshoz, és elő tudják mozdítani a közösségépítő tevékenységeket.

Kitért arra is, az Európából és a világ más pontjairól érkező látogatók felfedezhetik a várost és a helyi kulturális értékeket, egyúttal pedig arról is meggyőződhetnek, mennyire sokszínű Európa kultúrája.  Hangsúlyozta, a végéhez közeledik 2018, és ezzel a kulturális örökség európai éve is. Európa-szerte polgárok milliói vettek részt – sokféle és kreatív módon – a közös európai kulturális örökség megünneplésében. Az Európa Kulturális Fővárosa és a kulturális örökség európai éve elnevezésű kezdeményezések között sok a hasonlóság. Különösen abban hasonlítanak, hogy jól szemléltetik: a kultúra ápolása számottevő előnyökkel járhat hosszú távon – nemcsak kulturális, hanem gazdasági és társadalmi téren is.                        
                         
Az „Európa Kulturális Fővárosa” európai uniós fellépésre vonatkozó európai parlamenti és tanácsi határozattal összhangban Magyarország városai 2023-ban kapnak lehetőséget arra, hogy elnyerjék a címet. Az Európa Kulturális Fővárosának kijelölésére szolgáló jelenlegi rendszerben a kiválasztás két fordulóban zajlik: először előválogatásra kerül sor, majd – kilenc hónappal később – az első fordulón sikeresen továbbjutó pályázók közül a bírálók kiválasztják azt a várost, amelynek a címet odaítélni javasolják. A kiválasztott várost hivatalosan az érintett tagállam jelöli ki az Európa Kulturális Fővárosa cím viselésére.

A kiválasztási kritériumok értelmében a pályázó városoknak olyan kulturális programot kell kidolgozniuk, ami erőteljes európai dimenzióval rendelkezik, ösztönzi a helyi érdekelt felek és a különböző városrészek részvételét, és az egész országból és Európából is a helyszínre vonzza a látogatókat. A programnak tartós hatást kell kifejtenie, és hozzá kell járulnia a város hosszú távú fejlődéséhez. A pályázó városoknak azt is bizonyítaniuk kell, hogy bírják az illetékes helyi hatóságok támogatását, és hogy képesek megvalósítani a projektet.

Magyarország esetében a kezdeményezés iránt érdeklődő városok számára az Emberi Erőforrások Minisztériuma tette közzé a pályázati felhívást 2017 februárjában. A felhívásra válaszul hét város – Debrecen, Eger, Gödöllő, Győr, Székesfehérvár, Szombathely és Veszprém – nyújtott be pályázatot. 2018 februárjában került sor az előválogatásra, melyen végül három város (Debrecen, Győr és Veszprém) jutott túl. A három település 2018 novemberéig kiegészíthette pályázatát, majd meghívást kapott a pályázatok végleges elbírálását célzó, december 13–14-én Budapesten megrendezett ülésre. A benyújtott pályázatokat egy független szakértőkből álló, 12 tagú testület tekintette át. A szakértők közül kettőt az illetékes magyar hatóságok, tízet pedig az Európai Unió intézményei és szervei (az Európai Parlament, a Tanács, a Bizottság és a Régiók Bizottsága) jelöltek a testületbe.

Idén Leeuwarden (Hollandia) és Valletta (Málta), jövőre pedig Matera (Olaszország) és Plovdiv (Bulgária) lesz Európa Kulturális Fővárosa. A címen 2020-ban Rijeka (Horvátország) és Galway (Írország), 2021-ben Elefszína (Görögország), Temesvár (Románia) és Újvidék (a címre uniós tagjelölt országként pályázó Szerbia második legnagyobb városa), míg 2022-ben Kaunas (Litvánia) és Esch-sur-Alzette (Luxemburg) osztozik majd.