A Pécsi Tudományegyetem rendelkezett 2020-ban a legtöbb Magyarországon hatályosított európai szabadalommal a hazai székhelyű jogosultak közül a Richter és az Egis mellett.

A hazai egyetemek sorában a Pécsi Tudományegyetem az elsők között ismerte fel, hogy kutatási, fejlesztési kapacitásainak, tudásvagyonának, kutatási eredményeinek tudatos kezelése, azok megóvása és piaci hasznosítása érdekében szükséges egy ezeket a feladatokat célzottan ellátó, önálló szervezeti egység létrehozása.

A Kutatáshasznosítási és Technológia-transzfer Főosztály feladata, hogy az egyetem tudásbázisát hatékonyan bekapcsolja az innovációs folyamatokba, ezáltal a kutatás-fejlesztési eredmények, találmányok a gazdaság és a társadalom számára valódi értéket képviselő innovációkká válva hasznosuljanak. A kétezres évek eleje óta nagy hangsúlyt fektet az egyetem a születő szellemi alkotások felkutatására, védelmére, és azok piacra segítésére. Ezek nagy része találmány, vagy olyan oltalomképes szellemi alkotás, amelyek iparjogvédelmi oltalmát az egyetem biztosítja és fedezi. Az oltalmaztatási költségek fedezésére egyetemi alapot hoztak létre.  

Jelenleg a Pécsi Tudományegyetem 161 szabadalommal rendelkezik, ezek közül 19 a belföldi és 142 a nemzetközi, ez utóbbiak több mint 20 országra – többek között Ausztrália, Kína, Japán, Spanyolország, az Egyesült Királyság, Egyesült Államok, Franciaország – terjednek ki.
 
Mint Felinger Attila, az egyetem innovációs rektor-helyettese elmondta, 2005 óta rendelkezik az egyetem a szellemi tulajdon kezelésére kialakított, nagyon kedvező szabály-rendszerrel, ugyanis a költségeket alapvetően az egyetem állja, viszont a bevételekből a kutatók is részesülnek. Emellett az elmúlt években  megnyílt a lehetőség arra is, hogy belső pályázat útján az egyetem kutatói akár 7 millió forintos támogatást is elnyerhetnek olyan ötletek megvalósítására, amelyben  előrevetíthető a piaci lehetőség, vagy esetleg cégek érdeklődnek iránta. Hangsúlyozta, egyértelműen látható, hogy ez egy sikertörténet, mert számos olyan találmánya van az egyetemnek, amely iránt komoly az ipar érdeklődése.  
 
A szellemi tulajdon kezelési szabályzata alapján a kutatási eredmények szabadalmi védelmét az egyetem látja el, és ennek valamennyi költségét fedezi. Amennyiben a szellemi alkotás a piacon hasznosul és bevételt hoz, úgy a költségekkel csökkentett összeg 70 százaléka a kutatót, feltalálót illeti. A szabadalmak 44 százaléka természettudományok, 35 százaléka orvostudomány és gyógyszerésztudomány, 14 százaléka műszaki, 7 százaléka egyéb területről, mint például a szőlészet származik. Ezeken kívül más iparjogvédelmi oltalmi formák is vannak, úgy mint növényfajta, védjegy és használati minta oltalom.

A szabadalom – amellett, hogy kizárólagos jogot biztosít a megoldás használatára, eladására vagy más módon történő hasznosítására – fontos objektív mutatója és mérőeszköze a világviszonylatban új és feltalálói tevékenységen alapuló tudományos eredményeknek.