Az Európai Szociális Alap támogatásával valósult meg a Pécsi Tudományegyetemen az a projekt, amely a mesterséges megtermékenyítés sikerességét befolyásoló tápoldat-markerek vizsgálatát tűzte ki célként.

A 27 hónapig tartó 755,4 millió forint európai uniós támogatással járó kutatói program záró rendezvényét  Pécsett a Szentágothai János Kutatóközpontban tartották, ahol túlzás nélkül állítható, világszinten is áttörést jelentő szabadalmakat jelentettek be a kutatók.

A projekt elsődleges  célja a mesterséges megtermékenyítési technikák hatásfokának növelése az embrió  károsodása nélküli vizsgálatokkal. A klinikai  tapasztalatok alapján  fogalmazódott meg az alapkutatási célja, amelynek során a fejlődő embrió anyagcseréjének közvetlen környezetét  jelentő tápoldatot vizsgálaták,  olyan markerek irányában, amelyek az embrió viabilitását mutathatják.

A mesterséges megtermékenyítés sikerességi aránya ma világszinten 34-35 százalékos, azaz száz, a programban résztvevő nő valamivel több mint harmada jut el a szülésig. A lombikbébi-programokban ugyan szinte minden benne résztvevőtől egészséges petesejtet  nyerneki, ezekből embriót is létrehoznak, ám a beültetéseket követő napokban ezek kétharmada nem lesz életképes.

A pécsi kutatások azt érintették, hogy a nem életképes embriók milyen okok miatt halnak el. Ennek megválaszolására többek között a hormonális elváltozásokat,  az anyagcserezavarokat, a sejtalaki és genetikai eltéréseket vizsgálták meg egy cseppnyi  olyan tápoldatokban, amelyekben beültetés előtt a petesejt, illetve az embrió fejlődik.

Ennek során találtak egy olyan fehérjét az embriót körülvevő tápoldatban, amelynek magas aránya mindenképpen sikertelenségre utal, magyarán: jelentős mennyiségben való kimutathatósága esetén feleslegessé válik az embrió visszaültetése. Az új pécsi felfedezésnek köszönhetően  a lombikbébi-program sikerességi arány  a későbbiekben meghaladhatja 50 százalékot.

A Pécsi Tudományegyetem és konzorciumi partnere, a Kaposvári Egyetem a TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0053 számú projektben ezen módszerek segítségével 2012. október 1-jén kezdte meg munkáját, ami a pécsi egyetem  négy intézetének: Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Laboratóriumi Medicina Intézet, Orvosi Mikrobiológiai és Immunitástani Intézet és a Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet, valamint a Kaposvári Egyetem Élettani Intézetének kutatóira épült.

Az eredményekről hazai és nemzetközi folyóiratokban  december 31-ig, a megvalósítási időszak végéig 25 tudományos közleményt jelentetnek meg és jelenleg 15 cikk áll közlés, illetve elfogadás alatt. E mellett a projekt eredmény indikátoraként 10 szabadalmi bejelentés került benyújtásra Magyarországon, Európában és az Egyesült Államokban.

A Laboratóriumi Medicina Intézet kutatócsoportjának elsőként sikerült Y-kromoszóma specifikus gént kimutatnia a fejlődő embrió tápközegéből, amelynek igen nagy a jelentősége azon esetekben, ahol a családban tudott valamely nemi kromoszómához kötött domináns/recessszív rendellenesség megléte. A korai vetélések jelentős részéért a fejlődési rendellenességeket is okozó aneuploidia  - a kromoszómák számának változása - felelős. A munkacsoport sikerrel dolgozott ki egy, úgynevezett non-invazív, „új generációs” szekvenálási eljárást, amellyel 3. és 5. napos embrionális sejtmentes DNS-ből a kromoszomális aberráció megléte azonosítható.

A projektben továbbá szabadalmaztatott módszer elméleti háttere egy olyan molekula felfedezése volt, melynek mennyiségi vizsgálata alapján sikeresen különítették el azokat a mesterségesen megtermékenyített embriókat, amelyek egy esetben sem tettek lehetővé élve születést. A legkiemelkedőbb vonatkozása a módszernek, hogy a mérések kivitelezéséhez nem szükséges az embrió vizsgálata, csupán az embriót a fejlődése során körbevevő sejttenyésztő oldat egy cseppje.

Nagyon fontos továbbá megemlíteni, hogy a világon elsőként ezen vizsgálatokat az embriók beültetését követően, de a terhesség klinikai kimenetelének ismerete nélkül, valós körülmények között végezték el a szakemberek. Az eljárás segítségével lehetővé válik az embriók beültetését megelőző biokémiai értékelés az embrió mindennemű károsítása nélkül.

Ezen eredmények alapján joggal állítható, hogy a Pécsi Tudományegyetemen az elmúlt két év munkájával megalapozták a molekuláris biológia alapjaira épülő reproduktív módszerek kutatását, amely a betegágy melletti közvetlen gyakorlati alkalmazás lehetőségét is magában foglalja.