. Ma István napja van.
Vizeink levegő után kapkodnak!
2019-02-02 21:24:13
Vizeink levegő után kapkodnak!

Vizeink levegő után kapkodnak!

A vizes élőhelyek megóvása Európában és hazánkban is kiemelten fontos feladat, hiszen az éghajlatváltozás következményeként a természeti katasztrófák gyakorisága 35 év alatt több mint a duplájára nőtt.

 

A katasztrófák 90 százaléka vizekhez kötődik, a jövőben pedig még több extrém időjárási eseményre számíthatunk.Ennek ellenére vizes élőhelyeink egészségének megtartása vagy helyreállítása háttérbe szorul, és az édesvízi ökoszisztémák a legveszélyeztetettebbek bolygónkon. Mint Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója elmondta, az utóbbi századokban az emberi tevékenység következtében a Föld vizes  élőhelyeinek 87 százaléka elpusztult, arányuk az elmúlt 40 évben 30 százalékkal lett kevesebb, és 1970 óta a vizes élőhelyekhez kötődő gerinces fajok populációi 83 százalékkal zsugorodtak.


Kitért arra is, hogy Európában sem túl rózsás a helyzet. Az európai vizes élőhelyeknek csupán a 40 százaléka egészséges. Magyarországon a felszíni vizek kevesebb, mint 20 százalékának megfelelő az ökológiai állapota. Eredetileg az ország területének körülbelül 23 százalékát érintették a hazai folyók természetes árterületei, melynek több mint 90 százaléka elpusztult mára - ez természetesen a biológiai sokféleség nagymértékű csökkenését is eredményezte.

Hogy hogyan jutottunk ide? Olyan emberi tevékenységeken keresztül, mint a gátak és víztározók építése, folyókanyarulatok levágása vagy a vizenyős területek lecsapolása és művelésbe vonása. A lengyelországi Białka folyó és ártere például - amely nem is olyan régen még kiemelkedő természeti szépséggel és vadvilággal büszkélkedhetett - megsínyli a nem fenntartható árvízkezelést. Egyik napról a másikra kotrógépek vették át az élővilág helyét, és a folyót felismerhetetlenné változtatták, számos védett, ritka fajt veszélybe sodorva ezzel.


Az Isonzó folyó és vízgyűjtője egy azon kevés területek között, ahol a márványpisztráng (Salmo marmoratus) él. Hegyi folyóként az Isonzó kedvező a vízerőművek telepítésére, ami viszont - bár zöld energiaforrást biztosít - rendkívül káros hatással van az élővilágra. A természetromboló hatás ellenére a folyó medencéjében számos kisebb vízerőmű található, ami látványosan átalakította a medence bizonyos részeit - ráadásul a folyón további vízerőművek építése van tervben.


Egyértelmű tehát, hogy vizeink állapota egyre romlik, ráadásul most veszélybe került a legfontosabb európai eszköz is, mely a vizek védelmére született. Az Európai Unió egyik ambiciózus szabályozása, a Víz Keretirányelv került célkeresztbe - elképzelhető, hogy a vizek megóvása helyett döntéshozóink a szabályozás gyengítése mellett döntenek, amelynek beláthatatlan következményei lennének. Az Európai Bizottság társadalmi konzultáció keretében várja az állampolgárok véleményét a Víz Keretirányelvvel kapcsolatban 2019. március 4-ig - éppen ezért rendkívül fontos, hogy hallassuk a hangunkat, és minél több, a szabályozást megvédő vélemény érkezzen. A WWF olyan válaszokat készített elő, amely a leginkább védi a jelenleg hatályos jogszabályt.


Van azonban remény arra, hogy a vizes élőhelyeket érintő természetkárosító emberi tevékenységek mértéke csökkenjen. Bizakodásra ad okot például az Európai Bizottság friss döntése, mely szerint Spanyolországnak az Európai Bíróság előtt kell felelnie a Donana Nemzeti Park területén történt környezetkárosító tevékenységekért, valamint azért, mert nem volt képes a hazai jogszabályba ültetni az Európai Unió természet- és vízvédelemre vonatkozó irányelveit. A nemzeti park a vándormadarak egyik legfontosabb európai pihenőhelye, valamint a világ legritkább macskaféléje, az ibériai hiúz otthona.


A szlovéniai Mura-szakaszra tervezett vízerőművek ügye is pozitív fordulatot vett,ugyanis a 2018 tavaszi választások után megalakult szlovén kormány az öt kormánypárt koalíciós megállapodásában rögzítette azt az egyezményt, mely szerint megvédik a Murát, és nem építenek vízerőműveket a folyón.


Hazánkban horvát-magyar együttműködés keretében jelenleg is zajlik az Ó-Dráva holtág rehabilitációja. A holtág elégtelen vízellátása miatt a környék élővilágának állapota romlott az elmúlt évtizedben. A 2018 őszén kezdődött terepi munkák eredményeként azonban magasabb lesz az átlagos vízállás, ezáltal holtág és környezetének ökológiai állapota is javul.

(Foto:Matevz Lenarcic)

Utoljára frissítve: 2019-02-02 22:59:39

További híreink
Az államalapítás és a kenyér ünnepe
Bábszínházi előadással, koncerttel, kézműves vásárral és jótékonysági kenyérárusítással várják a pécsieket az államalapítás ünnepén, augusztus 20-án délután.
2019-08-20 02:49:22, Hírek, Környezetünk Bővebben
Egy kis programsoroló
Számos érdekes program várja a pécsieket és a baranyaiakat a hosszú hétvégén.
2019-08-18 02:41:59, Hírek, Környezetünk Bővebben
Négynapos hosszú hétvége- változásokkal
Ismét egy újabb hosszú hétvége, amelyen tán az időjárás is kegyes lesz, s mindenki a szabadban töltheti ezeket a napokat.
2019-08-17 21:40:29, Hírek, Környezetünk Bővebben

Hozzászólások

Még nem érkezett be hozzászászólás! Legyen ön az első!

Hozzászólás beküldéséhez kérjük lépjen be vagy regisztráljon!
Oldal tetejére
Ezt olvasta már?
Ismét egy újabb hosszú hétvége, amelyen tán az időjárás is kegyes lesz, s mindenki a szabadban töltheti ezeke...
Bővebben >>