. Ma Eleonóra napja van.
Vizeink levegő után kapkodnak!
2019-02-02 21:24:13
Vizeink levegő után kapkodnak!

Vizeink levegő után kapkodnak!

A vizes élőhelyek megóvása Európában és hazánkban is kiemelten fontos feladat, hiszen az éghajlatváltozás következményeként a természeti katasztrófák gyakorisága 35 év alatt több mint a duplájára nőtt.

 

A katasztrófák 90 százaléka vizekhez kötődik, a jövőben pedig még több extrém időjárási eseményre számíthatunk.Ennek ellenére vizes élőhelyeink egészségének megtartása vagy helyreállítása háttérbe szorul, és az édesvízi ökoszisztémák a legveszélyeztetettebbek bolygónkon. Mint Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója elmondta, az utóbbi századokban az emberi tevékenység következtében a Föld vizes  élőhelyeinek 87 százaléka elpusztult, arányuk az elmúlt 40 évben 30 százalékkal lett kevesebb, és 1970 óta a vizes élőhelyekhez kötődő gerinces fajok populációi 83 százalékkal zsugorodtak.


Kitért arra is, hogy Európában sem túl rózsás a helyzet. Az európai vizes élőhelyeknek csupán a 40 százaléka egészséges. Magyarországon a felszíni vizek kevesebb, mint 20 százalékának megfelelő az ökológiai állapota. Eredetileg az ország területének körülbelül 23 százalékát érintették a hazai folyók természetes árterületei, melynek több mint 90 százaléka elpusztult mára - ez természetesen a biológiai sokféleség nagymértékű csökkenését is eredményezte.

Hogy hogyan jutottunk ide? Olyan emberi tevékenységeken keresztül, mint a gátak és víztározók építése, folyókanyarulatok levágása vagy a vizenyős területek lecsapolása és művelésbe vonása. A lengyelországi Białka folyó és ártere például - amely nem is olyan régen még kiemelkedő természeti szépséggel és vadvilággal büszkélkedhetett - megsínyli a nem fenntartható árvízkezelést. Egyik napról a másikra kotrógépek vették át az élővilág helyét, és a folyót felismerhetetlenné változtatták, számos védett, ritka fajt veszélybe sodorva ezzel.


Az Isonzó folyó és vízgyűjtője egy azon kevés területek között, ahol a márványpisztráng (Salmo marmoratus) él. Hegyi folyóként az Isonzó kedvező a vízerőművek telepítésére, ami viszont - bár zöld energiaforrást biztosít - rendkívül káros hatással van az élővilágra. A természetromboló hatás ellenére a folyó medencéjében számos kisebb vízerőmű található, ami látványosan átalakította a medence bizonyos részeit - ráadásul a folyón további vízerőművek építése van tervben.


Egyértelmű tehát, hogy vizeink állapota egyre romlik, ráadásul most veszélybe került a legfontosabb európai eszköz is, mely a vizek védelmére született. Az Európai Unió egyik ambiciózus szabályozása, a Víz Keretirányelv került célkeresztbe - elképzelhető, hogy a vizek megóvása helyett döntéshozóink a szabályozás gyengítése mellett döntenek, amelynek beláthatatlan következményei lennének. Az Európai Bizottság társadalmi konzultáció keretében várja az állampolgárok véleményét a Víz Keretirányelvvel kapcsolatban 2019. március 4-ig - éppen ezért rendkívül fontos, hogy hallassuk a hangunkat, és minél több, a szabályozást megvédő vélemény érkezzen. A WWF olyan válaszokat készített elő, amely a leginkább védi a jelenleg hatályos jogszabályt.


Van azonban remény arra, hogy a vizes élőhelyeket érintő természetkárosító emberi tevékenységek mértéke csökkenjen. Bizakodásra ad okot például az Európai Bizottság friss döntése, mely szerint Spanyolországnak az Európai Bíróság előtt kell felelnie a Donana Nemzeti Park területén történt környezetkárosító tevékenységekért, valamint azért, mert nem volt képes a hazai jogszabályba ültetni az Európai Unió természet- és vízvédelemre vonatkozó irányelveit. A nemzeti park a vándormadarak egyik legfontosabb európai pihenőhelye, valamint a világ legritkább macskaféléje, az ibériai hiúz otthona.


A szlovéniai Mura-szakaszra tervezett vízerőművek ügye is pozitív fordulatot vett,ugyanis a 2018 tavaszi választások után megalakult szlovén kormány az öt kormánypárt koalíciós megállapodásában rögzítette azt az egyezményt, mely szerint megvédik a Murát, és nem építenek vízerőműveket a folyón.


Hazánkban horvát-magyar együttműködés keretében jelenleg is zajlik az Ó-Dráva holtág rehabilitációja. A holtág elégtelen vízellátása miatt a környék élővilágának állapota romlott az elmúlt évtizedben. A 2018 őszén kezdődött terepi munkák eredményeként azonban magasabb lesz az átlagos vízállás, ezáltal holtág és környezetének ökológiai állapota is javul.

(Foto:Matevz Lenarcic)

Utoljára frissítve: 2019-02-02 22:59:39

További híreink
Kortárs mentorok segítik a diákokat
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium és az Emberi Erőforrások Minisztériuma a Tanítsunk Magyarországért nevet viselő egyetemi mentorprogramját mutatta be Pécsett a ...
2019-02-15 20:55:53, Hírek, Környezetünk Bővebben
Tovább növelhetők a hozamok
Négy tonna feletti hektáronkénti átlag napraforgóból sem elérhetetlen cél Magyarországon.
2019-02-13 21:54:22, Hírek, Környezetünk Bővebben
Megújuló város, megújuló energia,
Már termel a komlói napelem park, kedvezőek a tapasztalatok.
2019-02-12 22:42:10, Hírek, Környezetünk Bővebben

Hozzászólások

Még nem érkezett be hozzászászólás! Legyen ön az első!

Hozzászólás beküldéséhez kérjük lépjen be vagy regisztráljon!
Oldal tetejére
Ezt olvasta már?
Február a pécsi csokoládéimádók hónapja, hiszen hetedik alkalommal rendezik meg a Pécsi Csokoládé Karnevált a ...
Bővebben >>