Az európai gazdaság helyreállítása áll az unió 2021. évi költségvetésének középpontjában.
Az Európai Bizottság költségvetési javaslata 2021-re 166,7 milliárd euró, amelyet 211 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás és hozzávetőleg 133 milliárd euró kölcsön egészít ki a Next Generation EU elnevezésű ideiglenes helyreállítási eszköz keretében, amelynek célja a beruházások mozgósítása és az európai gazdaság beindítása.
Az éves költségvetés és a Next Generation EU együtt jelentős beruházásokat mozgósít 2021-ben a koronavírus-világjárvány okozta közvetlen gazdasági és társadalmi károk kezelése, a fenntartható helyreállítás beindítása, valamint a munkahelyek védelme és létrehozása érdekében. A költségvetés teljes mértékben összhangban van azzal a kötelezettségvállalással is, hogy az EU beruház a jövőbe: egy zöldebb, digitálisabb és reziliensebb Európába.
Elfogadását követően ez lesz a 2021–2027-es időszakra érvényes új többéves pénzügyi keret első költségvetése, valamint az Ursula von der Leyen elnök vezette Európai Bizottság által javasolt első éves költségvetés.
Johannes Hahn, a költségvetésért felelős biztos arról szólt, hogy ezekben a rendkívüli időkben az Európai Bizottság javaslata példa nélküli támogatást mozgósít. A 2021. évi költségvetés több százezer polgárt, vállalatot és régiót fog segíteni abban, hogy megerősödve legyenek képesek kilábalni a válságból. A siker érdekében meg kell állapodni a hosszú távú költségvetésről és a Next Generation EU-ról – ez a megállapodás Európa-szerte megnyugtató jelzést fog adni.
A Next Generation EU-val felvértezett 2021. évi költségvetési tervezet azokra a területekre irányítja a forrásokat, ahol azok az uniós tagállamok és világszerte valamennyi partnere a számára leglényegesebb területeken a legnagyobb változást érhetik el. A finanszírozás elősegíti unió újjáépítését és korszerűsítését azáltal, hogy előmozdítja a zöld és digitális átmenetet, munkahelyeket teremt, valamint megerősíti Európa szerepét a világban.
A költségvetés tükrözi Európa prioritásait, amelyek fontos eleme a fenntarthatóság, ennek jegyében az Európai Bizottság a következő évi költségvetés forrásait a következőkre fordítaná, 1,34 milliárd eurót a Digitális Európa programra az unió kiberédelmének javítására és a digitális átállás támogatására, 3 milliárd eurót az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközre a közlekedési infrastruktúra korszerűsítésére és teljesítményének növelésére, valamint a határokon átnyúló összeköttetések megkönnyítésére, valamint 575 millió eurót az Egységes piac programra, 36,2 millió eurót az adóügyi együttműködést támogató programra, illetve 127 millió eurót a vámügyi együttműködést támogató programra.
E mellett 2,89 milliárd eurót fordítana az Erasmus+ programra a fiatalokba való befektetés érdekében, valamint 306 millió eurót a kulturális és kreatív ágazatokra a Kreatív Európa programon keresztül. A költségvetésből 1,1 milliárd euró a Menekültügyi és Migrációs Alapba és az Integrált Határigazgatási Alapba kerüne a külső határigazgatás, valamint a migrációs és menekültügyi politika terén folytatott együttműködés fokozása érdekében. A közös agrárpolitikára 55,2 milliárd eurót fordítanának és 813 millió euró az Európai Tengerügyi és Halászati Alapba kerülne, egyrészt Európa mezőgazdasági termelői és halászai számára, másrészt pedig az agrár-élelmiszeripari és a halászati ágazat rezilienciájának erősítése, valamint a válságkezeléshez szükséges mozgástér biztosítása érdekében. Az uniós polgárok védelme érdekében 228 millió eurót a Belső Biztonsági Alapba és 1,05 millió eurót az Európai Védelmi Alapba fizetnének be az európai stratégiai autonómia és biztonság támogatása érdekében.
Az előcsatlakozásra 1,9 milliárd eurót különítettek el, többek között nyugat-balkáni országok támogatására. Ezenfelül a források nagy részét a Next Generation EU-val összefüggésben meghatározott kiemelt intézkedésekre fordítanák.