Nagyszombat húsvét ünnepének elő napja (vigília), ezen az estén, sötétedéskor már megkezdődik a húsvét ünneplése.

Jézus Krisztus nagypénteki kereszt halálának másnapja nagyszombat, a feltámadás húsvétvasárnap hajnalra következik be. A nagyszombati szertartás kezdő pillanata a tűzszentelés, amit a húsvéti gyertya és a víz megszentelése követ, ami hagyományosabb miseszertartássá alakul orgona- és énekszóval. Ekkor térnek a harangok is Rómából a hagyomány szerint haza. Ekkor ér véget a  negyvennapos böjt, az esti feltámadási körmenetből hazatérő családok elfogyasztják a nagyrészt sonkából és tojásból álló húsvéti vacsorát.

Szokás volt ezen a napon az első harangszóra kiszaladni a kertbe és megrázni a gyümölcsfákat, hogy a régi rossz termés lehulljon, ne legyen férges az új. A tűzszentelés hamuját, parazsát megőrizték, gyógyításra használták. Tettek belőle a jószág ivóvizébe, szétszórták az istállóban, a házban és a földeken.