Hiába született döntés 2019-ben arról, hogy ne kelljen évente kétszer az órákat átállítani, azóta azonban semmi sem történt, ezért ismét vissza kell állítani az órákat.

Egyes kutatások szerint a kétszeri óraátállítás egészségügyi problémá okoz, többek között elalvási nehézségekre, alvási és koncentrációs problémákra, valamint depresszióra panaszkodnak az érintettek. Ezen felül az is kiderült, hogy a nőket gyakrabban érinti ez a probléma, mint a férfiakat.

Mindezek ellenére  október 25-ről 26-ra virradó éjszaka nem csak Németországban, hanem nálunk is  egy plusz órával többet alhatunk. Hajnali 3 órakor az órák visszaállnak hajnali 2 órára, és elkezdődik a téli időszámítás. A rádióvezérelt órák, a televíziók, a számítógépek, laptopok és okostelefonok önmagukat állítják át, sok karórát, faliórát és néhány autóórát manuálisan kell egy órával előbbre állítani.

Unió szerte évente  jelenleg kétszer állítják át a tagállamokban  az órákat. A nyári időszámítás március utolsó vasárnapján, a téli időszámítás pedig október utolsó vasárnapján kezdődik. Mindez azért van így, mert mielőtt az átállást eltörlik, minden tagállamnak meg kell állapodnia egy időzónában. Ellenkező esetben fennáll a veszélye annak, hogy Európa-szerte különböző időzónák alakulnak ki. Ez azonban eltart egy ideig. Uniós szinten 2026-ban jelölték ki az új időpont, eddigre kell megállapodásra jutnia a tagállamoknak. Amíg ez nem történik meg, addigs idén ősszel még mindig visszatérünk a téli időszámításhoz. Ugyan  egy órával többet alhatunk majd, de az átállás sokaknál így is megzavarhatja a belső, biológiai órájukat.

A téli időszámításra való átállás idén a korábbi éveknél korábban, október 26-án, vasárnap hajnalban  történik. Ekkor hajnali 3:00 óráról 2:00-ra kell visszaállítanunk az órákat. Annak érdekében, hogy az átállás minél zökkenőbb legyen, érdemes a vasárnapi napot lazábbra venni, hogy a szervezetünknek legyen ideje alkalmazkodni. Amenniben tehetjük, szombat este ne feküdjünk le túl későn, és reggel próbáljunk természetes fényben ébredni, így a testünk gyorsabban átáll az új ritmusra. Azoknak pedig, akik érzékenyek a bioritmus-változásra, nekik jól jöhet egy reggeli séta vagy néhány perces fényterápiás lámpa használata.

Az óraátállítást eredetileg a nappali világosság jobb kihasználása miatt vezették be, a fő ok az  energia megtakarítása volt. Ma már azonban egyre több szakember vitatja, hogy ez valóban hatékony módszer lenne, ugyanis a kutatások azt mutatják, az energiatakarékosság minimális, miközben az emberek bioritmusát évről-évre megzavarja.  Sokaknál fáradtságot, alvászavarokat, levertséget és koncentrációs nehézséget okozhat, különösen az érzékenyebb idegrendszerű emberekre igaz ez. Az emberi  szervezetnek akár több napra is szüksége lehet, hogy alkalmazkodjon a megváltozott ritmushoz.

Az Európai Unió már évekkel ezelőtt felvetette az eltörlését, de a tagállamok azóta sem tudtak megegyezni abban, hogy a nyári vagy a téli időszámítást tartsák meg véglegesen.