Pécsen a Kodály Központban Pannon Filharmonikusok Kesselyák Gergely vezető karmester vezényletével Kaddis címet viselő hangversenyével emlékezik meg a holokauszt nyolcvanadik évfordulójáról.

Az országos megemlékezésekhez csatlakozott a zenekar november 28-i különleges koncertjével, amelyhez több esemény is kapcsolódik. Ezek megszervezését a zenekar egykori kollégája, Pusztai Tünde pécsi művészettörténész vállalta magára, aki jelenleg az amszterdami Anne Frank Ház munkatársa. A holland Anne Frank Alapítvány Ha az lehetek, aki vagyok magyar nyelvű vándorkiállítását - ami két héten át lesz látható Pusztai Tünde művészettörténész tárlatvezetésével - Ronald Leopold, az alapítvány igazgatója nyitja meg.

A  holokauszt idején 15 évesen elhunyt Anne Frank naplóját több mint 70 nyelvre fordították le, neve világszerte a remény, a „minden nehézség ellenére élni akarás” szimbóluma lett. Élettörténete széles réteget szólít meg, a család rejtekhelyén kialakított múzeumot évente több mint egy millió látogató keresi fel. A zsidó temetkezési szokásokban minden az életről és a túlélésről szól. Sok helyen a zsidó temetőket az „Élet háza” elnevezéssel illetik: a halálban is az életet igenlik. A kiállítás épp ezért a történeti megemlékezés mellett az élet sokszínűségéről és az elfogadásról szól: Anne és a Frank család német-zsidó-holland identitását mutatja be.

A Pécsen született jogtudós, a Társadalomtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa Schweitzer Gábor egyetemi tanár, a Pécsről elhurcolt zsidóság máig érezhető hiányáról tart előadást „Boldog vagyok, hogy (…) itt lakhatom a kedves szép Mecsekaljában” címmel. Ebben pillanatképeket villant fel a pécsi zsidóság múltjából, a holokauszt során a városból elhurcolt négyezer ember mai napig ható hiányáról.

A koncert délelőttjén, a zenekar kezdeményezésére botlató-követ helyeznek el Mangold Rezső, felesége és kisfia utolsó lakhelye előtt a járdán. A pécsi muzsikushoz kapcsolódó emlékek felkutatásában a Pécsi Zsidó Hitközség aktívan segítette a zenekart. Az 1897-ben született zenetanár, karnagy, zeneszerző zenei tanulmányait Pécsett, Budapesten és Párizsban végezte, majd 1933 áprilisában az izraelita hitközség elöljárósága őt bízta meg a templomi énekkar irányításával, ezt megelőzően öt éven át a pécsi MÁV zenekart vezette. Feleségével és kisfiával együtt 1944-ben Auschwitzba deportálták, ahol megölték őket.

A botlató-kövek megalkotója, az Aszterdamban élő képzőművész, Günter Demnig a zenekar kérésének eleget téve, soron kívül készíti el azokat, mivel az az utcaszakasz, ahol elhelyezésükre sor kerül nagyon forgalmas és szűk. A megemlékezésre a zenekar a hitközség képviselőit és Pécs város vezetőit kérte fel.

A családokat, így a közösségeket is érintő közös traumáink generációkon átívelő hatása elkerülhetetlen. Az örökölt egyéni sorsok a kollektív veszteségekben is összefonódnak. A holokauszt 80 éves évfordulóján a Pannon Filharmonikusok a zene emlékezetőrző és érzelemkioldó hatását hívja segítségül egy-egy nagy horderejű mű előadásával.  A koncertet kísérő programok rámutatnak a holokausztot elszenvedők, elkövetők és elhallgatók közös tragédiájára, ami az azóta megszületett negyedik generáció életére is hatással van. A koncerten Penderecki európai és Bernstein tengerentúli Kaddisa keretezi az Amerikában élt, de a Monarchia zenei gyökereit hordozó Korngold Pészahi zsoltárát.

A hangverseny középpontjában Leonard Bernstein monumentális, 150 fős apparátust igénylő III. „Kaddis”szimfóniája áll. A Kádis egy ősrégi zsidó gyászima, amit a vallásos zsidók az elhunyt szeretteikért mondanak a gyász idején. Bár gyászimáról van szó, az ima szövege az Örökkévaló nagyságát, mindenhatóságát és könyörületességét fejezi ki költői formában, magasztos szavakkal. A Pannon Filharmonikusok előadásában az ima lektorált szövegét vetítik ki a nézők számára, ami a zenekar honlapján is elérhető. A mű előadásában többek között Izabela Matula, Molnár Ágnes, Valentin Dubovskoy, Mácsai Pál és a Nemzeti Énekkar mellett közreműködik a Nyíregyházi Cantemus Fiúkórus, ugyanannak a kórusnak a kortárs fiataljai, akik Bernstein vezényletével először mutatták be Magyarországon a szimfóniát.

A koncertet Krzysztof Penderecki Kaddisa nyitja, amit a szerző a łódźi zsidó gettó felszámolásának emlékére írt. A zeneszerző a bevezető tételhez az akkor tizenöt éves gettólakó, Abraham Cytryn írását használta fel. A mű zárótételében ér el a mű a kaddis szövegéhez és szertartásához: a tétel szinte teljesen alárendelődik a több ezer éves hagyománynak, így méltán támadhat a befogadónak az az érzése, hogy egy zárt közösség szakrális szertartásának belső részesévé válik.  A Bernstein művet Erich Wolfgang Korngold Pészahi zsoltára előzi meg. A Pészah a legnagyobb zsidó ünnepet jelenti, a három nagy zarándok ünnep egyike, ami az izraeliták egyiptomi rabszolgaságból való menekülését dicsőíti. A megszabadulás ünnepére írt pészahi zsoltár egy hálaének, egy gyönyörű allelujában végződő pár perces mű azokért, akik a zenemű megszületésének a pillanataiban is  a gázkamrák áldozatává váltak.