Szulejmán szultán Szigetvár melletti sírkomplexumának régészeti feltárása  befejeződött, rövidesen elkészülnek az erről szóló  tudományos dokumentumok is.

Szulejmán szultán egykori síremléke és az azt övező épületegyüttes feledésbe merült helyszínét felderítésére 2013-ban alakult kutatócsoport. A turbéki szőlőhegyen 2014-re sikerült lehatárolni azt a területet, amelynek centrumában geofizikai eszközök segítségével három épület – az egykori türbe, az ehhez csatlakozó dzsámi és derviskolostor – volt azonosítható. Majd 2015-ben a türbét, a következő években pedig a további építmények alapjait, illetve korabeli használati eszközöket és épülettöredékeket tártak fel. A szakemberek a türbétől északra fekvő területen július elején újabb épület nyomaira bukkantak A dzsámi, a türbe és a derviskolostor után ugyanis megtalálták, amit már régóta kerestek a katonai barakkot. Az épület azon a helyen került elő, ahol Esterházy Pál az 1664-es turbéki látogatása idején feltüntette a komplexum alaprajzában.

A kutatási eredmények és a régészeti lelőhely kiemelkedő történelmi-kulturális jelentőségének felismerése vezetett ahhoz, hogy a kormány 2017-ben kormányhatározatban rendelkezett az érintett terület állami tulajdonba vételéről, valamint az addig felszínre került és a későbbiekben feltárt műemlék- és lelet együttes megőrzéséről, illetve bemutathatóvá tételéről.
A történeti-földrajzi és régészeti vizsgálatok eddigi eredményeinek interpretációja idén év végén zárul, de a szakértők megkezdték a leendő beruházás tervezését is. A kutatás legfontosabb célja az volt, hogy a magyar és török szempontból egyaránt fontos egykori emlékhelynek visszaadják 16. századi világtörténelmi jelentőségét.

Jövő év elejére elkészül a leendő kulturális-turisztikai komplexum megvalósíthatósági tanulmánya is. A leleteket bemutató turisztikai központ gazdasági előnyöket is jelenthet egész Dél-Dunántúl számára, valamint a szűken vett térségnek is hatalmas lendületet adna. Éppen ezért a tervezett komplexumnak olyan emlékhelynek kell lennie, ami a népek közötti megbékélést segíti, fejlesztési lehetőségeket kínál, valamint  vonzó turisztikai célpont legyen törökök és a magyarok számára egyaránt.

Az Oszmán-háznak 36 uralkodója volt, többségük a birodalom fővárosában és környékén hunyt el, ott emeltek nekik síremléket. Két szultán temetésének azonban külön rendje volt. Murád 1389-ben Rigómezőnél, Szulejmán Szigetvárnál halt meg, testüket Burszába és Isztambulba vitték, belső szerveiket ugyanakkor a legenda szerint kivették és a helyszínen eltemették - mondta. Rámutatott arra, hogy mindkét helyszín fontos hellyé vált a 16. századtól, de amíg Murád türbéje fennmaradt, a legjelentősebb oszmán uralkodóként tisztelt Szulejmáné a 17. században elpusztult, az utóbbi évekig eltűntnek számított és a helyének pontos emlékezete is elveszett.

(fotó: Szalai Gábor)