Egyedülálló, a digitális építőiparhoz kapcsolódó innovatív fejlesztést dolgozott ki a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karán működő BIM Skills Lab Kutatócsoport a leesés elleni védelemmel foglalkozó vállalkozással, a GAZEK-kel.
A virtuális térben lezuhanunk, a valóságban megtart a leesés elleni védőeszköz, amit a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karán működő BIM Skills Lab Kutatócsoport a leesés elleni védelemmel foglalkozó vállalkozással, a GAZEK-kel közösen fejlesztett ki. A virtuális valóságot összekötötték egy fizikai eszközzel, így a munkabiztonsági kockázatokat rejtő szimulációban átéltek valós érzetté alakulnak át. A fejlesztés lehetővé teszi a balesetveszélyes helyzetek biztonságos és valósághű bemutatását.
A fejlesztés két irányból indult, egy részt egy kutatási pályázathoz kapcsolódóan a PTE MIK BIM Skills Lab Kutatócsoportja a digitális építőipar területén jelenleg kevésbé ismert témaköröket és fejlesztési irányt fogalmazott meg önmaga számára, ezek között szerepelt témakörként a munkahelyi balesetek. Ugyanakkor a gazdaság irányából is érkezett igény egy olyan virtuális valóság-alkalmazásra, amely élethűen, mégis biztonságosan képes érzékeltetni a magasságot, és a magasban végzett munkát, annak kockázatait, párhuzamosan, azaz egy időben az ilyen helyzetekben alkalmazott speciális védőfelszerelések használatával. A kutatócsoport – bevonva a munkába a PTE 3D Központjának fejlesztőit, szakértőit – egy VR-szemüveggel érzékelhető, már ismert játéktípus élményét alapul véve fejlesztette az alkalmazást.
„Az elkészült prototípusban az képviseli az újdonságot, hogy egy létező játékélményt munkavédelmi, balesetvédelmi feladatokra használunk, ahol a munkabiztonsági eszköz viselésével a valós érzetet ötvözzük azzal, amit a szimulált világban látunk. Egy transzdiszciplin fejlesztésről beszélünk, amely a digitális építőipari informatikára épül. Kutatócsoportunk eddig is digitális építőipari alkalmazásokkal, szoftverekkel foglalkozott, most éltünk először a játékfejlesztői környezet által biztosított lehetőséggel. Az eszköz további finomítást igényel, és új kutatási terveink is vannak vele: a magatartásra, illetve az élettani folyamatokra gyakorolt hatásokat szeretnénk vizsgálni általa” – emelte ki Zagorácz Márk, a kutatócsoport operatív vezetője.
„Bemutatóinkon mindössze 5-6 méter magasságra tudtuk felemelni mobil oktató járművünkkel az építőiparban érdekelt szakembereket, ami egyrészt nem tükrözi a valóságot, másrészt nehézkes mozgást és megjelenést biztosított. Néhány évvel ezelőtt egy nagyvállalat bemutatóján láttam egy VR-szemüveges szimulációt, akkor fogalmazódott meg bennem, hogy a magasban végzett munka veszélyeinek érzékeltetésére is kiváló lehet egy ilyen alkalmazás. A VR-szemüveg által átélhetjük a valós szituációt, ám például ha lezuhanunk a virtuálisan megjelentetett épület állványáról, a testünk is reagál a történésekre, így a valóságban is elesünk. Viszont, ha mindezt egy biztonsági felszerelésben éljük át, megnő a biztonságérzetünk, hiszen a testheveder és a kötelek megóvnak bennünket a zuhanástól. Amikor valaki a mélybe zuhan és elengedi magát, mégsem éri baleset, hiszen a zuhanásbiztonsági eszközök megtartják. A szimulációval a védőfelszerelés helyes használatát tudjuk bemutatni biztonságos körülmények között” – tette hozzá Bogos Csaba, a GAZEK ügyvezetője.
Az eszköz sikerrel debütált a Pollack Expon, ahol komolyan érdeklődtek után az építőipari szakemberek, vállalkozások. A piac a visszajelzések alapján szívesen fogad egy ilyen alkalmazást, az utóbbi évek trendje, hogy a virtuális valóság az építőiparban is egyre nagyobb teret nyer. A fejlesztés következő fázisa a mobilitást célozza meg, hogy minél egyszerűbben és kompakt módon lehessen használni a bemutatókon az eszközt. Piacképes termék maga az oktatási módszertan, mint szolgáltatás lehet, illetve nagyobb vállalatok számára a belső képzések lebonyolítására a komplett oktatási csomag.
Mivel a BIM Skills Lab kutatócsoport dedikált helyet kap egy, a PTE MIK-en már építéskivitelezési tervezési stádiumban álló kari infrastruktúrát érintő fejlesztési projektben – amely további más ipar által vezérelt és iparérzékeny kutatócsoportok, valamint laborok számára is lehetőséget teremt a betelepülésre –, így a fejlesztést a jövőben bármikor kipróbálhatják a szakmai partnerek.
