Annak érdekében, hogy művészete széles körben ismertté váljon Victor Vasarely komoly erőfeszítéseket tett.
Az elmúlt évtizedben Vasarely művészetének újrafelfedezése számos jelentős kiállítással valósult meg, milánói, kairói, bécsi, brüsszeli, madridi, Gordes-i, isztambuli tárlatai látogatók százezreit vonzották. Ehhez az eseménysorhoz illeszkedik Ahmet Güneştekin pécsi kiállításának a létrejötte is.
Kemal Orta művészettörténész, az ankarai Güler Sanat művészeti vezetője kereste meg a Janus Pannonius Múzeumot azzal a tervvel, hogy Ahmet Güneştekin képzőművésznek, aki Vasarely művészetének nagy tisztelője, rendezzen egy kiállítást Vasarely szülővárosában. Nagy örömmel éltek a lehetőséggel, hogy a kortárs török képzőművészet kiemelkedő jelentőségű alkotójának műveit bemutassák Magyarországon.
Ahmet Güneştekin festményeinek vibráló felületein bizonytalan, légies, rejtett formák kavarognak. Néhány művön a festmény síkjából kiemelkedő félgömb konkrét, háromdimenziós formája látható az illúzionisztikusan festett félgömb mellett. A perspektivikus torzítással létrehozott forma téri hatásának fokozása érdekében a művész Vasarely op art festményein alkalmazott eljárásokat alkalmazza. A forma centrumában látható négyzet függőleges, vízszintes és diagonális irányban fokozatosan rombusz formává alakul. E formai változást a színek– hideg- meleg, sötét- világos kontrasztjainak alkalmazásával fokozza.
Lényeges különbség ugyanakkor, hogy Vasarely mindig sík felülettel dolgozott ezeken hozott létre geometrikus formakompozíciókkal illúzionisztikus tereket. Homogén színfelületekkel dolgozott, Ahmet Güneştekin viszont a színfoltokon belül fakturálisan rendkívül gazdag felületet hoz lére. Sterilen precízek Vasarely festményei. Mérnöki kompozíciók, melybe olykor persze játékosság is kerül, mint oly sokszor a néző szemének, látásának a provokálása, többértelmű téri helyzetek, kompozíciók létrehozásával.
Az emberiség leglényegesebb kérdéseire - mint például a teremtés - reagáló Ahmet Güneştekin másképp enged teret a játékosságnak. Kozmikus, bolygóközi tér illúziója uralkodik számos alkotásán. E szintéren fedezhetők fel, történetek, amelyek szorosan kapcsolódó témák köré csoportosulnak. Mitológiai történetek, amelyek a teremtésről szólnak, istenek és emberek szerelméről, születésről és újjászületésről.
Fantasztikusan mívesek, aprólékosan precízek a festményei. Brokát szőttesre emlékeztető felületek apró barázdái hol szabályos rendben, párhuzamos sávokkal alkotnak mezőt, hol pedig expresszíven kavargó örvénylő felületek. Hatalmas méretük – s ez Vasarely nagyméretű gobelin szőnyegeire is igaz – szinte bevonja a nézőt a műbe. Sokszor elrejti az organikus formát, madarat, emberi alakokat a nagyon közeli tónuskülönbséggel megfestett, karcolt faktúrákban. Igazi kihívás a néző számára a megtalálásuk, felfedezésük.
Ahmet Güneştekin rendkívül sokoldalú alkotó. Festmények, szőnyegek, videók, nagyméretű szőnyegek mellett legújabb művei között kerámiák is találhatók. Pár hónappal ezelőtti pécsi látogatása alkalmával megtekintette a Zsolnay Múzeum állandó kiállítását is. Különösen nagy hatással voltak rá az épületkerámiák figurális plasztikái, kiemelten a halak, valamint a mázak varázslatos sokszínűsége. Ahmet Güneştekin kerámiái Pécs, kerámiáiról messze földön híres testvérvárosa, Kütahya porcelángyárában készültek. (Az izniki és a kütahyai középkori csempék és dísztárgyak a Zsolnay dekor- és formavilágát is inspirálták az indulás éveiben.) Ezeken a nagyméretű plasztikákon Hieronymus Bosch pokolbeli szörnyeire emlékeztető lények jelennek meg. Hatalmas, több sorból álló hátuszony, hegyes tüskékkel borított felület jellemzi a halakat, amelyek fejét emberi koponya képezi. Hal test, emberi koponya, hosszú csavarodó szarv – tán a Gonoszé. A kígyóként hullámzó test kék, vörös, zöld, fényes mázas felületének komplementer színkontrasztja növeli a műből áradó fenyegetést. Emlékezet sorozatnak nevezte el e kerámia együttest. Emlékezés valami rettenetes, brutális történésre, vagy tán rémálomra.
Ahmet Güneştekin Mezopotámia, az ősi folyami kultúrák, mítoszok, legendák helyszínének a szülötte. Népe tragikus története is bizonyára szereppel bír művészetének alakulásában. Alkotásai igen erős intellektuális és érzelmi tartalommal bírnak. A Pécsett látható festményei az élet legalapvetőbb kérdéseire, kiemelten a teremtésre keresik a választ. Műveinek bizonyára ezért is meghatározó színe a vörös és a sárga számtalan árnyalata. A Nap színei, melyek olykor fehér ragyogássá alakulnak. Az Élet, a mindenség színei. (Pécsett természetes, hogy Csontváry – pár épülettel távolabb megtekinthető – festményei is előkerülnek e műveket nézve, mint bizonyos szempontból közeli szemlélettel fogant alkotások.)
Vasarely kompozícióira leginkább utaló művén, Akik a Napból jöttek című festményen is – mintegy a remény és az újrakezdés jeleként - megjelenik egy színpompás fénysáv a sötétkék bolygók mellett. Élet és újjászületés. A kettő közötti állapot egyfajta álom, amelyben olykor megjelennek a szörnyek is, de az élet végül minden felett győzedelmeskedik.
Sárkány József
