Az év eddig eltelt, illetve hátralévő időszakáról végzett felmérést 400 cég megkérdezésével az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége.
Elsősorban arra voltak kíváncsiak, milyen változásokat okoztak a piaci körülmények mindennapjaikban, valamint feltérképezték a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK) bevezetésének hatásait. Az idei esztendőre összességében az ÉVOSZ 1850 milliárd forint körül várja az építőipar - építési-szerelési tevékenység – bevételeinek alakulását.
A felmérésben résztvevő cégek fele számolt be arról, hogy árbevételük enyhén emelkedett az utóbbi időszakban, és bizakodóan tekintenek a második félévre, 40 százalékuk további növekedésre számít. Árbevétel-arányos jövedelmezőségük enyhe javulást mutat, amelynek értéke nagy szóródással 3-10 százalék között van. A válaszadók megrendelés-állományának összetételéről elmondható, hogy a tavalyihoz képest jelentősen lecsökkent a közbeszerzésből származó megrendelés állomány. Az uniós forrásból finanszírozott munkák jelentős részének 2015. év végi befejezését követően, lényegesen kisebb értékben kaptak közmegrendeléseket. Szerződésállományuk nagysága a korábbi időszakhoz képest ugyan nőtt, de összértékben még mindig alacsony, az alacsony bázisértékek okozzák a viszonylag nagy volumennövekedést.
A cégek várakozásai szerint az év hátralévő részében a megkötött új szerződések száma tovább emelkedik majd. A CSOK bevezetésének hatására nő a fizetőképes kereslet a lakásépítésre, elsősorban Budapesten, illetve a vidéki nagyvárosokban. Az év végén várhatóan összességében mintegy 16-17.000 új lakóingatlan megépítésére kötnek szerződést a cégek. A hazai épületállomány elöregedőben van. Fontos hangsúlyozni a lakásállomány minőségi megújítását, így a CSOK igénybevehetőségének kibővítése szinte elengedhetetlen volt. A lakásállomány megújításához többek között az energetikai felújítások is elengedhetetlenek, amelyhez szükséges lenne az unió 2014-2020-as költségvetési időszakában minél több európai uniós forrást elnyerni erre a célra. Kulcskérdés a kivitelezői kapacitás mennyiségének és minőségének a biztosítása, amelynek hiánya korlátja lehet - akár már rövid távon is – a lakásépítésnek. Ez mindenképpen komoly kreativitást, hatékonysági javulást igényel a vállalkozóktól.
A lakások építéséhez rendelkezésre álló szakembergárdát akkor tudják a cégek hatékonyan munkába állítani, ha nettó 250-300.000 forintos fizetéseket tudnának a dolgozóiknak biztosítani a jelenlegi havi 150-200.000 helyett, ami évek óta a versenyszféra országos átlaga alatt van. Csak így lehet az építőiparban meglévő jelentős munkaerő-kivándorlást megállítani, a szakmunkásokat visszaterelni a hazai munkaerőpiacra. A vállalkozások a bérek emelése nélkül nem tudják teljesíteni az újonnan kötendő 1,5-2 éves átfutású szerződéseket, amelyekre 2016-ban az engedélyeket megkérték, az egyszerű bejelentéseket megtették. A válaszadók ezen a területen részben megtették a kezdő lépéseket, átlagosan 6 százalékkal növelték a bruttó béreket 2016. év első felében.
A cégek gördülékeny üzletvitelét 2016. évben leginkább az élőmunkához kötődő adóterhek, a gazdasági szabályozás gyors változása és nehéz nyomon követése akadályozza. Nehézséget okoz a versenytársak piaci viselkedése, tisztességtelen magatartása, késedelmes fizetése. Kintlévőségük viszonylag magas, árbevételük közel 30 százaléka határidőn túli követelés. Ez az arány valamivel kedvezőbb - 15 százalék - a lakásépítő cégek esetében. A vállalkozások megítélése szerint a követelések több mint 90 százaléka behajtható .
Kapacitás-kihasználtságuk folyamatos változásából adódó időszakos likviditási nehézségeiket elsősorban folyószámla hitel és forgóeszköz hitel felvételével kezelik. Hosszú távú, külső forrásként elsősorban a lízinget, mint pénzügyi lehetőséget alkalmazzák. A munkaerő megtartása érdekében komoly lépéseket kell a jövőben tenni, hiszen a szakemberek elvándorlása már most is igen nagy problémát okoz. Minden építőipari szakmában megjelent már a szakmunkás hiány.
