Az új Eurobarométer felmérés szerint az európaiak döntő többsége úgy véli, az unió gazdasága jól teljesít.
Az euróövezetben az euró támogatottsága 2004 óta nem volt ilyen magas és többségben vannak azok, akik az unió jövőjét optimistán látják. Végül pedig az európaiak többsége a stabilitás szigetének tekinti az EU-t a bizonytalan világban. Többek között ezek a legutóbbi standard Eurobarométer felmérés legfontosabb eredményei, amelyet az Európa jövőjéről készített Eurobarométer tematikus felméréssel egyidejűleg tettek közzé.
A kapott adatok alapján a gazdasági helyzettel kapcsolatos optimizmus és az euró támogatottsága is növekszik A 2007-es gazdasági és pénzügyi válság kezdete óta most először látják az európaiak pozitívan a gazdaság jelenlegi helyzetét. A megkérdezettek 48 százaléka pozitívan vélekedik, ami 6 százalékpontos emelkedést jelent 2017 tavaszához képest, míg 39 százalék negatívan ítéli meg a helyzetet, ez azonban 7 százalékponttal csökkent az előző felméréshez képest.
A válaszadók többsége szerint a 23 tagállamban a gazdasági helyzet jó, míg tavasszal csak 21 ítélte annak. Az eltelt időszakban 23 tagállamban a pozitív vélemények vették át a vezetést, közülük Spanyolországban, Portugáliában és Ausztriában két számjegyű – tíznél magasabb - százalékpont-növekedésről beszélhetünk.
Az uniós polgárok 48 százaléka jónak értékeli nemzeti gazdasága jelenlegi állapotát, tíz után - 2007 ősze óta - most vannak először a pozitív vélemények nagyobb arányban. Tizenkilenc tagállamban nőtt azoknak az aránya, akik nemzeti gazdaságukat pozitívnak értékelik, Finnország, Szlovénia, Ausztria és Magyarország vezeti ezt a listát. Az egyes tagállamok között azonban nagy különbségek vannak, Hollandiában és Németországban a válaszadók 91 százaléka látja jónak a gazdaság helyzetét, míg Görögországban csak kettő gondolja ugyanezt.
Az euró-övezetben a válaszadók háromnegyede támogatja az eurót, ami 2004 óta rekordnak számít. Hét országban -Szlovákia, Belgium, Németország, Spanyolország, Észtország, Írország és Szlovénia - a megkérdezettek legalább 80 százaléka.
Az Európai Unióba vetett bizalom továbbra is nagy, ugyanis az európaiak 40 százalékának pozitív a képe róla, 37 százalékának semleges a véleménye, a negatív válaszok aránya továbbra is alacsony, csupán 21 százalék. Ezek az eredmények 2017 tavaszához képest nem változtak, és megerősítik a 2016 óta tapasztalt pozitív tendenciát. Tizennégy államban a megkérdezettek többsége pozitívan vélekedik az EU-ról, az élen Írország, Bulgária és Luxemburg áll.
A válaszadók 41 százaléka bízik az unióban, Litvániában, Bulgáriában és Luxemburgban a legtöbben, 2017 tavasza óta tíz tagállamban a korábbiakhoz képeset növekedett, többek között Belgiumban, Szlovákiában és a Cseh Köztársaságban. Ezzel szemben 17 tagállamban csökkent a bizalom az unióval szemben.
Az európaiak többsége derűlátó az EU jövőjét illetően, ez alól csak két tagállam számít kivételnek Görögország és az Egyesült Királyság. Ezzel szemben unió jövőjébe vetett hit Írországban, Luxemburgban és Máltán a legnagyobb. A skála másik végén Franciaország és Olaszország áll.
Az európaiak 44 százaléka gondolja úgy, hogy számít az unióban a szava, ez 2004 ősze óta új rekordnak számít. Az európaiak 70 százaléka vallja magát uniós polgárnak. Az áruk, szolgáltatások, személyek és tőke unión belüli szabad mozgását és a tagállamok közötti békét tartják a legtöbben az elért legpozitívabb eredményeknek.
A bevándorlás és a terrorizmus miatt aggódnak leginkább az európaiak, ezt jelölik meg legtöbben az unió előtt álló legnagyobb kihívásként, mindezek jelentősen megelőzik a gazdasági helyzet miatti aggódást, a tagállamok állam-háztartásának állapotát és a munkanélküliséget. Nemzeti szinten azonban legnagyobb gondnak a munkanélküliséget és a bevándorlást tekintik az emberek a legnagyobb problémának.
Az őszi standard Eurobarométer felmérés november 5–19. között lefolytatott személyes beszélgetések során szerzett információk felhasználásával készült, amelynek során az uniós tagállamokban és a tagjelölt országokban 33.193 állampolgárt kérdeztek meg.