Európa védelmi készültségét célozza meg az úgynevezett „Omnibus V” uniós egyszerűsítési intézkedések részét képező jogalkotási javaslatcsomag.

A csomag célja, hogy felgyorsítsa a védelmi vonatkozású projektekre és a védelmi felszerelések uniós országok közötti kiviteléhez szükséges engedélyek jóváhagyását. Emellett egyszerűsíti a biztonsági és védelmi célú közbeszerzési eljárásokat, valamint a védelmi szerződésekkel kapcsolatos uniós együttműködést. A csomag arra is törekszik, hogy az uniós vegyianyag-szabályozás jobban figyelembe vegye a védelmi követelményeket, és egyszerűbbé tegye az Európai Védelmi Alap (EDF) végrehajtását.

A javaslatok célja, hogy a következő négy évben akár 800 milliárd euró összegű védelmi beruházást támogassanak a „ReArm Europe terv/Készenlét 2030” kezdeményezés keretében, lehetővé téve a tagállamok és a védelmi ipar számára, hogy hatékonyabban reagáljanak a növekvő biztonsági kihívásokra.

A védelmi készültségi projektek engedélyezésének felgyorsítása is az elfogadott javaslatcsomag része. A védelmi projektek – például új gyárak építése vagy meglévő létesítmények bővítése – engedélyezésének felgyorsítása érdekében az új szabályok uniós szinten 42 munkanapos alapértelmezett határidőt írnak elő az engedélyezési határozatok meghozatalára.

A határidőt a hiánytalan kérelem visszaigazolásától kell számítani. A nemzeti hatóságok kivételes esetekben maximum kétszer, legfeljebb 60 nappal meghosszabbíthatják a határidőt, például összetett projektek esetében, illetve, ha a környezetre vagy a munkavállalók egészségére és biztonságára nézve kockázatok merülnek fel, amelyek kezeléséhez több időre van szükség. Az engedélyezési eljárás teljes időtartama ezekben az esetekben sem haladhatja meg a 102 munkanapot.

A hosszabbításról a projektgazdát tájékoztatni kell, meg kell indokolni annak szükségességét, és meg kell jelölni a döntés várható időpontját. Amennyiben a nemzeti hatóságok nem hoznak döntést a meghatározott határidőn belül, a hallgatólagos jóváhagyás elvét kell alkalmazni. Ezt követően a nemzeti hatóságoknak nyolc munkanapon belül tájékoztatniuk kell a projektkezdeményezőket, és meg kell határozniuk az engedélyhez kapcsolódó követelményeket.

Az új szabályok értelmében az uniós országoknak egyablakos ügyintézési pontokat kell létrehozniuk a védelmi projektek gazdái számára. Ezek feladata a kérelmek digitális nyomon követése, illetve az engedélyezési tevékenységről és a kkv-k támogatásáról szóló éves jelentések benyújtása a Bizottságnak. Az egyablakos pontok emellett uniós szinten nyomon követik a hallgatólagos jóváhagyásokat, hogy biztosítsák az átlátható és következetes végrehajtást.

A megállapodás olyan intézkedéseket is tartalmaz, amelyek lebontják a szabályozási akadályokat, és egyszerűbbé, gyorsabbá teszik a védelmi közbeszerzést, valamint a védelmi termékek EU-n belüli transzferét.
Az új szabályok általános transzferengedélyt vezetnek be a védelmi termékekre, ami megkönnyíti a védelmi vállalatok számára az uniós határokon átnyúló működést. A tagállamoknak közzé kell tenniük ezeket az engedélyeket, ami az iparág számára kiszámíthatóbb keretet biztosít az EU-n belüli szállításokhoz.

A védelmi közbeszerzés tekintetében a jogszabály naprakésszé teszi és megemeli az uniós közbeszerzési szabályok alkalmazására vonatkozó küszöbértéket. A keret megállapodások maximális időtartama hét évről tíz évre nő, és a tagállamok nagyobb rugalmasságot kapnak az alkalmi közös közbeszerzések lebonyolításához.

Az Európai Parlament és az Európai Tanács elfogadott egy közös nyilatkozatot is, amelyben vállalják, hogy a jövőben megvizsgálnak minden olyan kezdeményezést, ami egyszerűsítené a védelmi termékek transzferét és hozzájárulna ahhoz, hogy az európai védelmi technológiai és ipari bázis (EDTIB) az uniós védelmi közbeszerzési szabályok révén tovább erősödhessen.

Az új szabályok egyszerűsítik az Európai Védelmi Alap (EDF) irányítását és végrehajtását. Aktualizálják és pontosítják azokat a feltételeket is, amelyeknek a védelmi projekteknek meg kell felelniük ahhoz, hogy EDF-finanszírozásban részesülhessenek. A cél, hogy – az európai parlamenti képviselők javaslatának megfelelően – elsőbbséget kapjanak a legmagasabb szintű kiválóságot, minőséget és hatékonyságot felmutató projekteket.

A reform az EDF keretében elérhető megnövelt finanszírozás szabályait is frissíti, mind a támogatható intézkedések, mind a finanszírozási arányok tekintetében. Ez lehetővé teszi, hogy további pénzügyi támogatást kapjanak a kis- és középvállalkozásokat (kkv-kat) bevonó projektek.

A képviselők kérésére a megállapodás kiterjeszti az EDF keretében biztosított megnövelt finanszírozást az európai fegyverkezési program céljára szolgáló struktúra (SEAP) keretében kidolgozott intézkedésekre is, amelyet az európai védelmi ipari program (EDIP) részeként hoztak létre. Az Ukrajnával való együttműködés erősítése érdekében a képviselők és a tagállamok abban is megállapodtak, hogy az EU-tagjelölt Ukrajnában végzett teszteléssel kapcsolatos költségek EDF-támogatásra jogosultak lesznek.

Az új jogszabály értelmében az uniós országok indokolt esetben a védelem érdekében bizonyos mentességeket alkalmazhatnak az uniós környezetvédelmi és vegyipari szabályok alól.