Hajnali 2-ről 3-ra kell átállítani az órákat március 27-én, ez már a tavasz biztos jele.

Már hosszú évek óta vita tárgya, hogy szükség van-e az óraátállításra. Ugyan az Európai Parlament 2019-ben megszavazta az eltörlését, évek óta nem került rá sor. A koronavírus és egyéb költségvetési tárgyalási nehézségek miatt a folyamat lassult.

Az egy órányi átállás nemcsak negatív, de pozitív  hatással is van az emberek szervezetére. Egy felmérés szerint a depressziós esetek száma megnövekszik azután, hogy novemberben sor kerül az óraátállításra, és korábban sötétedik. Tavasztól azonban az  eggyel több napsütéses óra, a szabadban tölthető idő javítja az emberek hangulatát.

Télen nagyon kevés természetes D-vitaminhoz jut a szervezet, a nap ritkábban süt ki, hamar sötétedik.  Az óraátállítással március végétől nagyobb eséllyel mehetünk napsütésben haza munka után, töltekezhetünk fel  ezzel a vitaminnal, ami a fogyásban is fontos szerepet játszik.

A szemeink télen gyakran ki vannak téve a fluoreszkáló fénynek, ami számos irritációt okozhat, kezdve a vörös szemtől egészen a szemszárazságig. Ez az óraátállítással szinte teljesen megszűnik, mert hosszabb ideig van világos, nem kell felkapcsolni a mesterséges fényeket.

Elsőre ezt nehéz elhinni, hiszen az átállás miatt fáradtabbnak érzed magad. Ez  azonban rövid időn belül megváltozik miután a napfényes órák száma megnő, ami a szervezet melatonin termelését segíti, ez a hormon felel nyugodt pihenésért.

Azonban az is igaz, hogy az óraátállítást követően nehezebben megy a munka. Számos kutatás bizonyította már, hogy a pénteki napokon a legkevésbé produktívabbak az emberek, azonban az óraátállítás utáni időszak még rosszabb lesz a helyzet. Nehéz ugyanis megszokni még 60 perc csúszást is az időben, ezért az első napokon a dolgozók sokkal nehezebben koncentrálnak, és ez a munkájukon is meglátszik.

Megfigyelték azt is, hogy az óraátállítást követő időszakban az emberek sokkal ingerlékenyebbek lesznek, és több konfliktusba is keverednek. Erről a kevesebb alvás tehet, ami az eltolódás utáni néhány napban vagy akár hétben fejti ki hatását.

Egy 2016-os kutatás szerint az óraátállítás utáni egy hétben átlagosan 8 százalékkal növekszik az agyvérzéses betegek száma, a 65 évnél idősebb embereknél pedig 20 százalékkal nagyobb az esélye egy sztróknak.

Az Open Heart 2014-es kutatásai pedig bebizonyították, hogy a tavaszi óraátállítás utáni hétfőn 25 százalékkal megugrott a szívrohamok száma! A jó hír, hogy ez a hét további részére már nem jellemző, csak az első napokban okozhat ekkora megugrást a szívproblémákban.