A göteborgi csúcstalálkozó nyomán az Európai Bizottság  új kezdeményezéseket fogadott el, amelynek célja az európai polgárok kulcskompetenciáinak és digitális készségeinek fejlesztése, népszerűsítse.

Az új javaslatok mindössze két hónappal azt követően születtek, hogy az európai állam-, illetve kormányfők tavaly a novemberi göteborgi csúcstalálkozón megvitatták az oktatással, a képzéssel és a kultúrával kapcsolatos aktuális kérdéseket. Ezen indítványokkal az unió  a társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségeket kívánja csökkenteni,  mégpedig oly módon, hogy közben fenntartja a versenyképességet – mindezt egy egységesebb, erősebb és demokratikusabb Európa kialakítása érdekében.

Mint Jyrki Katainen, az Európai Bizottság munkahelyteremtésért, növekedésért, beruházásokért és versenyképességért felelős alelnöke elmondta, a  kezdeményezések célja, hogy rendelkezzenek az emberek mindazokkal a készségekkel, amelyek ahhoz kellenek, hogy a körülményeikhez és lehetőségeikhez mérten a lehető legtöbbet ki tudják hozni magukból, továbbá hogy tisztességes és rugalmas gazdaságok és társadalmak jöjjenek létre.

Kitért arra is, gondoskodni kell arról, hogy az oktatás egész Európában eredményes legyen, hogy a változásokhoz mindenki alkalmazkodni tudjon és előnyére fordíthassa az új helyzeteket. Ez létfontosságú Európa fenntartható növekedése és versenyképessége szempontjából, és a jövőben még inkább az lesz.  Mindezek megvalósítása  érdekében az Európai Bizottság kész támogatni a tagállamokat és együttműködni velük.

Mindehhez Navracsics Tibor, az oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportügyekért felelős biztos a  következőket tette hozzá, Európa oktatási és képzési rendszereinek minden embert fel kell vértezniük a szakmai fejlődéshez és sikerhez szükséges kompetenciákkal, szociális hátterüktől függetlenül, ugyanakkor azokkal a készségekkel is, amelyekre társadalmi szerepvállalásukhoz van szükség.  

Hangsúlyozta, az oktatás fontos szerepet  tölt be a társadalmi kohézió erősítésében  és az összetartozás érzésének elmélyülésében. Ehhez közös értékrendet kell építeni és gondoskodni kell arról, hogy az oktatás révén a tanulók megélhessék a sokféleségben is megmutatkozó európai identitásukat, és jobban megismerjék Európát, a többi európai országot és végeredményben önmagukat is.

Marija Gabriel, a digitális gazdaságért és társadalomért felelős biztos pedig annak a véleményének adott hangot, hogy a digitális kor életünk minden területén érezteti hatását, és a digitális átalakulásra nem csak azoknak kell felkészülniük, akik az informatikai ágazatban dolgoznak. A digitális készségek terén tapasztalható lemaradás valós probléma.  Kiemelte, noha a jövő munkahelyeinek 90 százaléka digitális jártasságot igényel, az európaiak 44százaléka nem rendelkezik alapvető digitális készségekkel sem. A javasolt digitális oktatási cselekvési terv az európaiak, az oktatási intézmények és az oktatási rendszerek segítségére lesz abban, hogy jobban alkalmazkodni tudjanak az egyre digitálisabbá váló társadalmakhoz mind a mindennapi élet, mind a munka világában.