A devizahitel csapdáiról tartott előadást Pécsett Róna Péter közgazdász Pécsett, a hallgatóság megtöltötte a Művészetek és Irodalom Házának nagytermét, voltak akik a folyosóra szorultak ki.

A hallgatóságnak nem kellett sokat várnia, a közgazdász a tőle megszokott módon, a közepébe vágott. Felvezetőjében már arra utalt, ha nem történik érdemi változás a következő években, akkor hat éven belül Magyarország az Európai Unió legszegényebb országa lesz.

Mint elmondta, a jelenlegi gazdasági állapotban a deviza alapú hitelezés is annak az alapvető ténynek a tünete, hogy nem megoldjuk a problémákat, hanem elmaszatoljuk azokat. A kormány legújabb intézkedése ennek eklatáns példája.

Annak a véleményének is hangot adott, hogy a devizahitel a mérete miatt, olyan mértékű problémát jelent, hogy amíg nem sikerül megoldást találni rá, addig nem lehet szó gazdasági fellendülésről Magyarországon.

Hangsúlyozta, ez a kitettség már hosszú évek óta fojtogatja a nemzetgazdaságot, és olyan kockázati tényező, amin nem tudunk túllépni. A helyes út a devizaalapú hitelezés kivezetése lenne úgy, hogy az adósok kizárólag a forintban kapott összeget és annak megfelelő kamatait fizetnék vissza.

Kitért arra is, a világ fejlettebb országaiban a kölcsön olyan összeg, amit az adós megkap, és  köteles visszafizetni, de csak annyival tartozik hitelezőjének, amennyit kapott tőle, s csak a megállapított kamatot kell megfizetnie. Ez hívják kölcsönnek. A magyar jogrendszer  szerint is a kölcsön egy meghatározott összeg, amit a hitelező az adós rendelkezésére bocsát, amit az köteles visszafizetni.

Szólt arról is, a gond csak az, hogy egyetlen deviza alapú hiteles sem  svájci frankot kapott a bankjától, hanem forintot, amelyet a folyósítást követő, úgynevezett valutanapon a bank átszámított svájci frankra. Onnantól kezdve az adós már nem azzal a meghatározott forintösszeggel tartozott, amit kapott, hanem egy olyan összeggel, amelynek nagysága a svájci frank és a forint közötti árfolyamtól függ. A kölcsönnek ilyenfajta fogalma nem létezik, hiszen a kölcsön lényege, hogy a hitelező megállapítja a leendő adós hitelbíró képességét, felméri, hogy a kölcsönigénylő milyen mértékű összeget lesz képes visszafizetni.
 
Felvetődik tehát a kérdés, hogyan lehet megállapítani, hogy mennyit képes az adós visszafizetni, ha nem ismert pontosan, mennyi lesz a tartozása, ugyanis a devizahitel esetében az egy ismeretlen változó. Nem tudni miként alakul a svájci frank árfolyama, vagyis nem meghatározható a tartozás mértéke sem. Ennek pedig súlyosak a gazdasági következményei. Ugyanis hat a keresletre, a kis- és közepes méretű vállalkozások hitelképességére. A legnagyobb foglalkoztatók – kis cégek – hitelképtelenség miatt nem tudnak beruházni, fejleszteni, ennek következtében nem jönnek létre új munkahelyek, miközben meglévők szűnnek meg. Ennek hatásaként nő a munkanélküliség, jelentősen lecsökken a belső vásárlóerő.

Róna Péter felhívta a megjelentek figyelmét arra is, hogy szembe kell nézni azzal a ténnyel, hogy amíg a hitelállomány kétharmada deviza alapú hitel, addig nem lesz gazdasági növekedés. Így egyetlen megoldás, az ilyen jellegű hitelek kivezetése a hazai pénzpiacról. Érthetetlen, hogy ez nálunk miért nem történt már meg! Jelenleg az egyetlen megoldás – a hitelcsapdából való kikerülésre - a jogi útra terelés, azaz a bíróságok előtt kell megtámadni a szerződéseket, bízva a ítélethozók döntéseiben.

A devizahitelezés 2003-2004 környékén kezdett  teret nyerni Kelet-Európában, elsősorban az itt működő, osztrák tulajdonban lévő leánybankok jóvoltából. A környező országokban azonban hamar ráébredtek, veszélyt jelent a gazdaság fejlődésére, az állampolgáraik túlzott eladósodása. A cseh és a lengyel nemzeti bankok - megfogadva a svájci nemzet bank tanácsát - időben kivezették ezt a konstrukciót a pénzpiacukról, elkerülve a nálunk kialakult csapda helyzetet. A Magyar Nemzeti Bank azonban nem követte a példájukat.

A fórumon szó volt a Patacs-Rácvárosért Egyesület hiteleseket mentő tevékenységéről, valamint arról is, hogy a bíróságok vizsgálják a devizahitel-szerződések egészének érvényességét, s törvény tiltsa a banki követelések átruházását. A deviza alapú lakáshitel-szerződésből származó követelés miatt pedig csak jogerős bírósági ítélet alapján legyen mód az ingatlanra végrehajtási záradékot vezetni.