Az új földtörvény drasztikusan átrendezné a birtokviszonyokat. Bevezetésével minden második ember elvesztené a munkáját.
Az őszi ülésszakon kerül a parlament elé az új földtörvény, amely nyíltan társas vállalkozás ellenes, diszkriminatív. Bevezetése a szakemberek véleménye szerint a mezőgazdasági termelés meghatározó hányadát előállító nagy gazdaságok ellehetetlenítéséhez vezet. Az unión belül egyedül álló módon, kizárva a földtulajdonszerzésből, drasztikus korlátok közé szorítaná a földbérlési lehetőségeket.
Baranyában a társas vállalkozások állítják elő a piacon eladható termékek jelentős részét és rendelkeznek a legnagyobb állatállománnyal, az új földtörvény bevezetése kilátástalan helyzetbe hozná őket – hangzott el Pécsett a Baranya Megyei Mezőgazdasági Termelők Szövetsége által szervezett fórumon.
Mint Villányi Tibor, a Baranya Megyei TESZÖV elnöke elmondta, Baranyában az ágazaton belül meghatározó szerepet játszik az állattenyésztés. Ilyen jellegű birtokpolitika mellett ellehetetlenülnek majd a gazdaságok, nem lesz elegendő területük a szükséges takarmány előállításához. Felszámolják majd a telepeiket, emberek százai kerülnek utcára ennek következtében.
Mindehhez Farkas István, az érdekvédelmi szervezet titkára a következőket tette hozzá, Baranyában a legnagyobb területet, több mint százezer hektárt harminckilenc termelő műveli meg, átlagosan 2582 hektáron termesztenek különféle növényeket. A szántóterületek 55 százalékán, 221.000 hektárt hetvenkettő, csak földbérletre épülő társas vállalkozás termeszt szántóföldi növényeket.
A szakmai fórumon – amelyen részt vett Nagy Tamás, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének elnöke is - elhangzott, a földtörvény tervezete 1200 hektárban maximalizálja a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek földhasználatát és ezen belül területnagysághoz igazodó foglalkoztatási kötelezettséget írna elő. Ennek törvénybe iktatása drasztikusan átrendezné a földhasználati viszonyokat és ennek következtében az agrárágazat termelését.
Magyarországon a 2010-es adatok szerint 472 gazdálkodó szervezet használ 1200 hektárnál nagyobb földterületet. Ezek együttesen mintegy egy millió hektáron gazdálkodnak, ami azt jelenti, hogy a birtokméret maximálását követően a területük mintegy feléről – 450.000 hektárról - kellene lemondaniuk. Emellett az irreális foglalkoztatási kényszer miatt is további jelentős területek kerülhetnek ki a gazdasági szervezetek használatából. A MOSZ becslése szerint összesen mintegy 600.000 hektárral csökkenne a gazdasági szervezetek által használt föld nagysága.
E mellett nem kis problémát jelent, hogy a jövőben sem szerezhet jogi személy, se csere útján, se más módon földet, esetleg csak olyan szervezeti változás esetén, amikor például részeire bomlik egy mezőgazdasági termeléssel foglalkozó gazdasági társaság. A megszerezhető földterületek nagysága is behatárolt, az őstermelők ötven, az egyéni vállalkozó kétszáz, míg egy családi vállalkozás legfeljebb ötszáz hektárral rendelkezhet. Egy családon belül, az összes gazdálkodással foglalkozó – férj, feleség, gyerek, szülő, testvér – által birtokolt földterület összeadódik, legyen az az ország bármely részén is. Száz hektárnál nagyobb területtel pedig csak az a gazdálkodó rendelkezhet, aki a mezőgazdasági tevékenységet fővállalkozásban végzi, s megfelelő végzettséggel rendelkezik.
Ennél is nagyobb problémát jelent a földhasználathoz előírt foglalkoztatási kényszer. A tervezet szerinti elvárások 500 hektárig egy foglalkoztatottra legfeljebb 33,3, 800 hektárig 26,7, 1000 hektárig 16,7, 1200 hektárnál pedig 12 hektár jut. Ez pedig azt jelenti, hogy több mint kétszeresére kellene növelni a az agráriumban a foglalkoztatottak számát, erre azonban a mezőgazdasági tevékenységből nincs fedezet.
Szó volt arról is, a beterjesztett földtörvény sok szubjektív elemet is tartalmaz, többek között a vételár mértékének meghatározásnál, valamint az sem tudható, hogy a létrejövő helyi földbizottságoknak kik lesznek a tagjai, milyen módon választják meg őket. Problémát jelent az is, hogy a megszerezhető földterületet hektárban és nem AK-ban határozzák meg, ez a gyengébb minőségű földeknél jelentős hátrányt jelent. Nagy veszély rejlik abban is, hogy a haszonbérlet megszerzésénél első helyre a Nemzeti Földalap került, amely később már annak adja tovább a bérleti jogokat, akiknek ő akarja.
A tervezetben egy új fogalom is megjelenik, a kényszerhasznosítás. Erre abban az esetben kerülhet sor, ha a tulajdonos, vagy bérlő nem tartja művelésben a területét. Mindezek ismeretében a megjelentek figyelmét felhívták arra, hogy minél előbb tekintsék át a földbérleti szerződéseiket, ugyanis az húsz évre köthető, azonban az első ilyen megállapodástól kezdődően kell az éveket figyelembe venni, ha azt folyamatosan újították meg. A haszonbérleti díj időbeli kifizetésére is nagyon oda kell figyelni, ugyanis annak elmaradása a szerződés azonnali hatályú felbontásával jár együtt.
- Teljes államosítás folyik Magyarországon, az árutermelő mezőgazdaság helyébe egy kapirgáló gazdálkodást akarnak – hangsúlyozza Nagy Tamás, a MOSZ elnöke. – A mostani földtörvénybe is beiktathatók gátló szabályok. Már most megkezdte a Nemzeti Vidékfejlesztési Hivatal a földbérleti szerződések ellenőrzését, felülvizsgálatát. Már több per is folyik a hiányosságok – például a szerződéssel le nem fedett földterületek – miatt. Egyetlen megoldás, hogy az egyedileg megkötött szerződések helyett, egy az összes földterület bérletére kiterjedőt kell kötni, s az már a lehető leghosszabb időre. Nagyon fontos, hogy a termelők minél előbb lépjenek a földbérleti szerződések ügyében. E mellett azzal is szembe kell nézni, hogy a kereslet hiánya miatt a föld ára jelentősen csökken - több millióan adnának el, s alig néhány tízezer ember venne – ennek hatására előbb, vagy utóbb a bérleti díjak is visszaesnek.
Annak a véleményének is hangot adott, a kormányzat célja hatszázezer hektárnyi terület új tulajdonoshoz juttatása, ami jelentős termelés és uniós támogatás kiesésével jár majd együtt, e mellett az uniós forrásból megvásárolt eszközök – ennek következtében történő – öt éven belüli értékesítése miatt is komoly bírságra számíthat az ország.
Kitért arra is, nyomást kívánnak gyakorolni a törvényhozókra, annak érdekében, hogy az állattartó telepek esetében teljes egészében írják át a törvényt, ugyanis az elmúlt tíz esztendő kutatásai azt mutatják, aki egyszer felszámolta az állattartó telepeit, soha többet nem foglalkozik a mezőgazdaság ezen ágazatával. Szólt arról is, a szántóföldi növénytermesztés esetében a foglalkoztatás ilyen mértékű megemelése együtt jár - minimálbér esetében is már - a teljes jövedelem felélésével, amivel szintén nem értenek egyet.
- A nyereségesen működő agrárvállalkozásokat e helyett érdekeltté kellene tenni abban, hogy a falvakban foglalkoztatást generáljanak, amikor a mezőgazdasági tevékenység mellett melléküzemágakat is működtettek, munkahelyeket teremtve azok által – ad hangot véleményének Nagy Tamás. Szólt arról is, a felgyülemlő problémák megoldása érdekében az elkövetkezendő időben egy válságstábot hoznak létre, amelybe olyan embereket hívnak meg, akik képesek a kormány fejével gondolkodni. Meg kell ugyanis akadályozni, hogy attól a két és fél millió embertől, akik a szóban forgó 5-600.000 hektárnyi földet bérbe adják elvegyék ezt a megélhetésüket is jelentő jövedelmet, kifosszák őket.
A vitában elhangzott, Baranyában a földbérleti szerződések fele a veszélyzónába tartozik, rövid időn belül lejár, minél előbb újra kellene azokat kötni, lehetőleg hosszú távra. Tényekhez az is hozzátartozik, hogy az újrakötött lippói földbérleteket az ügyészségnél támadta meg a mohácsi földhivatal.
Volt, aki annak a véleményének adott hangot, hogy a törvénytervezet ebben a formájában alkotmányellenes, nem életképes. Különösen veszélyes benne a közigazgatási eljárás lefolytatása az objektív adatok alapján történő döntés meghozatala helyett. Egy így megszületett végzés, akár még Strasbourgot is megjárhatja, évek telhetnek el mire jogerőre emelkedik.
Szczaurski József, a pellérdi Gazdakör Kft. elnöke arról beszélt, hogy harmincöt családot tartanak el, egy-egy tagra hatvan hektárnyi terület jut. Abban az esetben, ha a földtörvényt ebben a formájában fogadják el, akkor 1200 hektárnyi területtől kellene megválniuk, s minden második embertől el kellene köszönniük.
A résztvevők abban mindannyian egyetértettek, hogy az új földtörvény tervezet a mezőgazdasági társas vállalkozások ellehetetlenítését célozza meg azzal, hogy indokolatlanul és ésszerűtlenül korlátozza azok üzemméretét, a földterületük nagyságát, s az egy hektárra meghatározott foglalkoztatottak számának előírásával beleszól azok működésébe. Ezzel jelentősen rontva azok versenyképességét, miközben versenytársaik, az unió termelői - mivel fejlesztenek és növelik hatékonyságukat - kettős versenyelőnyhöz jutnak.