Október utolsó vasárnapján hajnali 3 óráról 2 órára kell átállítani az órákat.

Október 31-én, vasárnap 3 óráról 2 órára állnak vissza automatikusan a digitális órák, az analóg készülékeket pedig ez alapján kell majd egy órával visszatekerni, ezzel pedig elkezdődik a téli időszámítás.

Nagy vita övezi az óraátállítás szükségességét mind a mai napig.  Hazánkban először a 20. század közepén, 1954 és 1957 között vezették be a tavaszi és téli időszámítást  az áramellátás nehézségei miatt. Eltörlését követően újra csak 1980-ban az energia-megtakarítás érdekében indult újra, ugyanis  a hosszabb nappallal, kevesebb áramot használtak el a háztartásokban.

A 2000-es évektől kezdve viszont évről évre vita övezi, hogy valóban szükséges-e a változtatás, hiszen bár az egyórás változás tavasszal és egy óra télen nem tűnik soknak, mégis hatással van az emberi szervezetre. Sokaknál megzavarja annak működését, felborítja a hormonháztartást.
Emellett a korábbi energia megtakarítási célt is csak nagyon minimális mértékben szolgálja, hiszen 2018-ban lakosonként már mindössze 450 forintot lehetett így megspórolni.

Az Európai Parlament  2019-ban megszavazta az óraátállítás uniós szintű eltörlését. A határozat szerint minden ország maga dönthetné el, hogy a téli vagy a nyári időszámítást szeretné-e véglegessé tenni. Mivel ez akár káoszba is fulladhat, a képviselők kérték az országok közötti egyeztetést. A döntés akkor 2021-es kezdésről szólt, ám azóta nem sokat hallani róla, amiben nyilvánvalóan az is közrejátszott, hogy a kialakult vírushelyzet miatt nem ez most az unió legfőbb prioritása.