Magyar kutató hozhatja el a szívkárosodások egyszerű módon történő gyógyításának korát.

Forradalmi áttörést jelenthet a különböző szív- és érrendszeri betegségek kezelésében az a fehérje, amelynek különleges képességeit a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézetének, illetve a Szentágothai János Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársa, dr. Bock-Marquette Ildikó fedezte fel kutatócsoportjával. A fehérje remélhetőleg belátható időn belül a betegekhez is eljuthat.

Egyszerű vénás injekció formájában is képes lehet a károsodott szívszövet regenerálására az úgynevezett thymosin béta-4, amelynek szívregenerációra gyakorolt potenciális hatását és ennek alkalmazhatóságát a PTE Általános Orvostudományi Kara és a Szentágothai János Kutatóközpontja kutatója, dr. Bock-Marquette Ildikó fedezte fel széles nemzetközi kooperáció keretében.

„A fehérje, amivel foglalkozunk, és amihez hasonlókat keresünk, olyan érdekes kismolekula, ami képes a szövetek regenerálására egy károsodás után, miután úgymond »visszaemlékezteti« a felnőtt szervet, szövetet annak embrionális állapotára. Mindennek ráadásul nagy előnye, hogy a kísérleteink alapján intravénás módon is kifejti a hatását, azaz reményeink szerint egy rendkívül egyszerűen használható gyógyszer készülhet belőle” – magyarázza a kutató.

A csecsemőmirigy által kiválasztott thymosin béta-4 1966 óta ismert, ám szívregenerációra gyakorolt hatásaira csak az elmúlt évek során derült fény Bock-Marquette Ildikó és kutatótársai munkájának köszönhetően. Elképzelések, teóriák korábban is voltak, és a kutatót egyik professzora, idősebb Kellermayer Miklós inspirálta, aki már az 1980-as évek során felvetette, hogy a sejtek által kiválasztott kisfehérjék nagy jelentőséggel bírhatnak.

Bock-Marquette Ildikó 1999-ben kezdte el kutatni a fehérje tulajdonságait az Egyesült Államokban, ahova 1996-ban került ki egy ösztöndíjnak köszönhetően. A Prof. Dr. Eric N. Olson, illetve Prof. Dr. Deepak Srivastava által vezetett dallasi kutatócsoportok tagjaként kardiovaszkuláris és vázizom regenerációval foglalkozott. Hat évnyi kutatás után sikerült felderíteni a thymosin béta-4 peptid szívregenerációs tulajdonságát, és miután a témában több fontos tudományos közleményt is publikált munkatársaival, 2010-es évek elején hazaköltözött, és hazahozta magával a kutatási témáját is. A PTE ÁOK Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézetében és a Szentágothai János Kutató Központjában dolgozó munkacsoportja jelenleg hasonló tulajdonságokkal bíró fehérjéket kutat.

Ezek a fehérjék rendkívül széles körben használhatóak lehetnek a különböző terápiás eljárásokban. Egyik lehetséges felhasználási módjuk a háromdimenziós szöveti struktúrák létrehozására alkalmas úgynevezett bionyomtatás, ahol stimulánsként szolgálhatnak a nyomtatott sejtek számára. A pécsi kutatócsoport helyi klinikusokkal együtt a thymosin béta-4 más szervekre gyakorolt regenerációs képességeit is vizsgálja, amelynek többek között a veleszületett, illetve szerzett betegségek, így például a poszt-Covid szindrómák kezelésében is óriási jelentősége lehet.

„Jelen pillanatban azt a kötőfehérjét keressük, amivel a molekula csatlakozik a sejtekhez, illetve azt vizsgáljuk, hogy a fehérje hogyan alakítja át az őssejteket differenciált szívsejtekké. Ebben fontos szerepet játszik a korábbi kutatási vezetőmmel, Deepak Srivastavával fennálló kapcsolatunk, aki jelenleg a szív- és érrendszeri betegségeket is kutató Gladstone Intézet igazgatója. Itt dolgozik Jamanaka Sinja professzor, aki Nobel-díjat kapott az úgynevezett indukált pluripotens őssejtek létrehozásáért. Ez az óriási jelentőségű felfedezés azt jelenti, hogy a testünk különféle szöveteit alkotó úgynevezett differenciált sejteket vissza lehet alakítani pluripotens őssejtekké, amelyek aztán bármiféle szövettípussá átalakíthatók. Innen várjuk a kutatáshoz szükséges sejteket” – vázolja fel az újabb izgalmas projekteket a pécsi kutató, akinek munkásságát a közelmúltban rangos nemzetközi tudományos díjjal ismerték el.

Miközben a csapat a thymosin béta-4 és az ehhez hasonló fehérjék további felhasználási módjait kutatja, az Egyesült Államokban zajlanak a szívszövet regenerációval kapcsolatos klinikai tesztek. Ezen kutatások eredményei azt mutatják, hogy a fehérje alkalmazása az előrevetített dózisban nem jár komoly mellékhatásokkal, ami megnyitja az utat a további tesztek és a gyógyszerfejlesztés előtt.