Az elmúlt évtizedekben, a felmérések szerint, egyre népszerűbb világszerte a fehérbor a fogyasztók körében.
A borfogyasztási szokásokat elemző felmérések azt mutatják, hogy a fehér és rozé bor egyaránt népszerű a fogyasztók körében. Európában a rozé esetében ugyan enyhe csökkenés érzékelhető, de világszinten továbbra is sokan választják. A statisztikai adatok pedig azt mutatják, hogy 2021-ben a vörösbor termelés 25 százalékkal csökkent a 2004-es csúcshoz képest, miközben fehér- és rozé borok egyre divatosabbá válnak, mind többen vásárolják, vagy keresik az éttermek kínálatában.
A fehérborok népszerűségének növekedése a Pécsi Borvidéknek is jó lehetőség, ugyanis Magyarország déli részén, csaknem 550 hektáron elterülő borvidéken a termőhelyi adottságok miatt főként a fehér szőlőfajták a jellemzőek. A Mecsek környéki borokat, a kereskedelmi útvonalak központjában, Pécsen állították elő már az ókorban és a középkorban is. A borvidék azonban megsínylette a török időket és az azt követő zűrzavaros, háborús időszakot. A változást a 19. század hozta el, ugyanis a török időkben meghonosított kadarka uralmát az illatos, zamatos, fűszeres fehér borok vették át.
A borvidékre a szubmediterrán éghajlat jellemző, ugyanis magas a napsütéses, csapadékmentes napok száma. A vulkáni eredetű kőzeteket fedő talajfajták - lösz, barnaföld, barna erdőtalaj - garanciát jelentenek a minőségre. A Pécsi Borvidék zászlóshajója a későn érő, fűszeres illatú és zamatú Cirfandli, ami teljes mértékben kötődik a tájhoz, gasztronómiához, a borturizmushoz. Az országban máshol nem engedélyezett az alapanyagát adó szőlő termesztése, amelyből egyaránt készülhet száraz, félszáraz, aromadús, vagy édes desszertbor. A Cirfandli mellett az Olaszrizling, a Chardonnay, az Irsai Olivér, a Rizlingszilváni, a Királyleányka, az Ottonel Muskotály, a Cserszegi Fűszeres, a Rajnai Rizling, a Hárslevelű, a Furmint, valamint a Zöldveltelini szőlőfajták a legjellemzőbbek. A Pécsi Borvidék minden olyan adottsággal rendelkezik, ami a további fejlődéshez, az ismertség és a népszerűség növeléséhez szükséges. Az itt készült borok folyamatos megmérettetésen esnek át, regionális, országos és nemzetközi szinten is kimagasló eredményeket érnek el.
Magyarországon, de világszerte is folyamatosan csökkennek a szőlőtermő területek. A bortörvényben meghatározott méret alapján önálló hegyközség azonban nem jöhet létre 300 hektár alatt, így a Pécsi Borvidék a fejlődése érdekében 2023-ban a Pécs Vidékkel, valamint a Szederkényi Hegyközséggel egy új, mintegy 500 tagot számláló szervezet hozott létre. Célul tűzték ki, mindent megtesznek azért, hogy a borvidék borai visszanyerjék méltó, régi rangjukat, ismertek és elismertek legyenek helyi, országos és nemzetközi szinten is. Mindehhez adottak a feltételek, többek között a szakmai tudás, termelőket segítő kutatói háttér és laboratóriumi szolgáltastások széles sklálája.
- A Pécsi Borvidék borait Pécsett több mint 20 helyen lehet megvásárolni, de sok borászaté az ország számos pontján - üdülőhelyeken, budapesti belvárosi éttermekben - szintén kapható – hangsúlyozza Schunk József, a Pécsi Borvidék Hegyközségének elnöke. - Adottságai és történelmi múltja alapján a Pécsi Borvidék épp annyira versenyképes lehet, mint a 21 másik, ehhez azonban nagyobb hangsúlyt kell kapnia a szervezet tevékenységében az itt meglévő értékek megismertetésének. A Pécsi Borvidék régi hírnevének visszaállítása érdekében már most is sok borászat benevezi borait rangos országos és nemzetközi versenyekre, mint például a Hegyvidékek Nemzeti Tanácsa Országos Borversenyére, a VinAgorára, a MunDus-ra, az aranyéremek mellett a legmagasabb díjat, a nagyaranyéremet is elhozták már ezekről több alkalommal.
A borvidék minél jobb megismertetése érdekében egy új marketing stratégiát alakítottak ki. Ennek keretében a szakmai rendezvények mellett, borkóstolókat szerveznek, de ezt a célt szolgálja a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet által három évvel ezelőtt útjára indított, a helyes borfogyasztást, a bor, mint értéket bemutató a fiatalokat megszólító Borkulturális ismeretek nevet viselő képzés is. Ezen felül a közösségi média, a weboldalak, óriásplakátok segítségével is népszerűsítik a borvidéket a lakosság széles körében.
A Pécsi Borvidék fontos szakmai szereplője a Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézete, ami Európa második és a világ hatodik legnagyobb génbankjával rendelkezik. Az intézet kutatói által évtizedek óta felhalmozott tudás nagymértékben elősegíti, hogy ma már egyre nagyobb stzámban állítanak elő prémium borokat a pincészetek.E mellett évente közel 30 rendezvényt szerveznek annak érdekében, hogy a kutatási eredményeket mind több termelővel, borászattal megismertessék.
A Mecsek déli lankáin már kelták és a rómaiak is termesztettek szőlőt, s készítettek belőle bor. A Pécsváradi Bencés Apátság 1015-ben kelt alapító levele szerint a hozzá tartozó 41 falu 1116 lakója közül 110 vinitoribus szőlőműves volt, de hat kádárt is nyilvántartottak. Még a törökök is engedélyezték a borkészítést, mert jó adóbevétel származott belőle. Evlia Cselebi török világutazó az 1660-as évek elején járt Pécsett és Irem kertjéhez (a törökök szerint a földi paradicsom) hasonlította azt. Abban az időben 6160 „szőllőskertet” tartottak nyilván a városban.
A 15. századtól a törökök elől menekülő szlávok, a 16-17. századtól a térségbe érkező svábok új szőlőfajtákat és új technológiákat honosítottak meg. Pécsett az 1873-as adatok szerint több mint 1500 hektáron termesztettek szőlőt, amiből több mint 21.000 hektoliter bor készült. A 19. század végén számos betegség - lisztharmat, peronoszpóra - támadta meg az ültetvényeket, majd jelentős pusztítást végzett bennük a szőlőgyökér tetű és a filoxéra. Több mint 70 százaléka elpusztult az ültetvényeknek. Az újratelepítéskor azonban a régi magyar fajták helyett európai fajtákatültettek a gazdák.
A jelenleg területében és hírnevében is sokkal nagyobb villányi borvidék 1940-ig a pécsihez tartozott, a neve akkoriban Pécs-Villányi Borvidék volt. Az önállósodásukat követően a két borvidék külön nevet kapott, ekkor nevezték el a pécsit Mecseki Borvidéknek, amit 1977-ig viselt, majd az 2009-ig Mecsekaljai Borvidékre változott, 2009 óta hívják Pécsi Borvidéknek és Helesfa, Kispeterd, Mozsgó, Nagypeterd, Nyugotszenterzsébet, Szigetvár, Boda, Cserkút, Hosszúhetény, Ivánbattyán, Keszü, Kiskassa, Kővágószőlős, Kővágótöttös, Mecseknádasd, Pécs, Pécsvárad, Szemely, Kisjakabfalva, Babarc, Bár, Bóly, Dunaszekcső, Hásságy, Lánycsók, Máriakéménd, Mohács, Monyoród, Nagynyárád, Olasz, Szajk, Szederkény, Versend alkotják.
