Egységes szabályrendszert fogadott el az Európai Bizottság az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA), a Kohéziós Alap, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) és az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA.) tervezésében, felhasználásában.
Az új rendszer az európai strukturális és beruházási alapok által finanszírozott projektek tervezése, végrehajtása, ellenőrzése és értékelése során a partnerekkel – többek között a regionális, helyi, városi és más hatóságokkal, a szakszervezetekkel, a munkáltatókkal, illetve a társadalmi befogadás, a nemek közötti egyenlőség és a megkülönböztetés mentesség elősegítésért felelős, nem kormányzati szervezetekkel és testületekkel – folytatott konzultáció, együttműködés és párbeszéd minőségének javítását szolgálja.
A partnerségi elvről szóló európai magatartási kódex értelmében a tagállamoknak meg kell erősíteniük az uniós strukturális és beruházási alapok felhasználásáért felelős saját hatóságaik és a projektpartnerek közötti kapcsolatot annak érdekében, hogy a 2014–2020 közötti programozási időszakban megvalósuljon az információk, a tapasztalatok, az eredmények és a bevált gyakorlatok megosztása, valamint biztosított legyen a források hatékony felhasználása.
Mint Andor László uniós biztos elmondta, az egységes szabályrendszer célja, hogy a tagállamok az európai strukturális és beruházási alapok finanszírozásának keretében megvalósuló programok tervezése és végrehajtása során konstruktívan működjenek együtt az érintett partnerekkel. Ez azért fontos, hogy a forrásokat a lehető leghatékonyabban kerüljenek felhasználásra.
A magatartási kódex, amelynek formája jogilag kötelező erejű bizottsági rendelet, célkitűzéseket és kritériumokat határoz meg annak biztosítására, hogy a tagállamok alkalmazzák a partnerség elvét. Ez azt jelenti, hogy a tagállamoknak biztosítaniuk kell az átláthatóságot azon regionális, helyi és más állami hatóságokat képviselő, valamint a civil társadalmat képviselő szociális és gazdasági partnerek és testületek kiválasztása során, amelyeket a programok ellenőrző bizottságának teljes jogú tagjaivá neveznek ki. E mellett a megfelelő konzultációs folyamat előfeltételeként kellő időben kell információt szolgáltatniuk a partnerek számára, valamint biztosítaniuk kell, hogy a partnerek ténylegesen részt vesznek a folyamat valamennyi szakaszában, vagyis az előkészítéstől a végrehajtásig, ideértve a programok ellenőrzését és értékelését is. Fontos része, hogy kapacitásépítési támogatást kell biztosítaniuk a partnereknek – figyelemmel a folyamatokba történő aktív bekapcsolódásukra – kompetenciáik és készségeik tökéletesítésére, valamint platformokat kell létrehozniuk a kölcsönös tanulás, a bevált gyakorlatok és az innovatív megközelítések átadására.
A rendelet megállapítja azokat az elveket, amelyeket a tagállamoknak alkalmazniuk kell, ugyanakkor kellő mozgásteret biztosít számukra ahhoz, hogy meghatározzák a különböző programozási szakaszokban a megfelelő partnerek bevonásával kapcsolatos gyakorlati részleteket.
Az európai uniós alapok kezelésének egyik vezérelvét jelentő partnerség szoros együttműködést igényel a nemzeti, a regionális és a helyi szintű tagállami hatóságok és a magánszektor, valamint más érdekelt felek között. Az érdekeltektől érkező visszajelzések alapján úgy tűnik, hogy a partnerségi elv gyakorlati megvalósulása – annak ellenére, hogy a kohéziós politika szerves részét képezi – mindeddig tagállamról tagállamra nagymértékben különbözött, nagyrészt annak függvényében, hogy az adott tagállam intézményi és politikai kultúrája kedvező volt-e az adott érdekelt féllel folytatott konzultáció, együttműködés és párbeszéd szempontjából.
Az új szabályok, melyek jogilag kötelező erejű és közvetlenül alkalmazandó bizottsági rendelet - felhatalmazáson alapuló jogi aktus - formájában jelennek meg, megerősítik a Európai Regionális Fejlesztési Alapra (ERFA), az Európai Szociális Alapra (ESZA), a Kohéziós Alapra, az Európai Szociális Alapra (ESZA), az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra (EMVA) és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra (ETHA) a 2014–2020 közötti időszakban vonatkozó közös rendelkezésekről szóló rendelet 5. cikkében előírt partnerségi követelményt.
