A Pécsi Tudományegyetem a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet Szentmiklóshegyi kísérleti telepén felállított kereszt az egykori káptalani birtoknak állít emléket.

A hat méter magas fémből készült kereszt Pécsre tekint. Jól látható nappal és éjszaka, felhívva a figyelmet az egykori egyházi birtokra, amely ma már Európa második, a világ hatodik legnagyobb, 1570 fajtát őrző szőlő-génbankja.

A 1800-as években a Szentmiklóshegyen álló papi szőlő a pécsi székeskáptalani birtokhoz tartozott, az egyház földesura volt a területnek, a bormérési jog Szent György és Szent Mihály napja között csak őket illette. A telepítési okiratokból nyomon követhető, hogy főleg fehérbort adó szőlőfajtákat termesztettek. A káptalani birtok elsődlegesen az egyházmegyét látta el egészen az államosításig. A 2000-es évek elejétől újra készül misebor a Szentmiklóshegyi kísérleti telepen termesztett szőlőből a kutatóintézet pincészetében.

A pécsi káptalan álma az volt, hogy aszúbort készítsenek a Mecseken, azt gondolta, erre éppen alkalmas lesz az osztrák eredetű zierfandel. Az itt meghonosodott cirfandliból sokszor született késői szüretelésű jégbor, aszú és szamorodni jellegű is. Ma egyre gyakrabban száraz jellegű készül belőle, ami a pécsi borvidék zászlósbora, különlegessége lett, hiszen Magyarországon csak itt terem.

(fotó: Csortos Szabolcs)