PÉCSI HÍRHATÁR - Eredet és ellentmondás

PÉCSI HÍRHATÁR
   
 2024.07.14.
 Vasárnap
Ma &Őrs napja van.
Holnap Henrik napja lesz.
   EUR árfolyam
   ;/Rate Ft
   CHF árfolyam
   ;/Rate Ft
   
   
   
   
   
   

 

MINDEN HÍR | AKTUÁLIS | SZÍNES | VÉLEMÉNY | RENDŐRSÉGI HÍREK | SPORT | KULTÚRA | TÖBB HÍRHATÁR | HELYBEN VAGYUNK!

    
2023. 12. 07. 21:33     


Eredet és ellentmondás
Bocz Gyula szobrászművész életművéből látható válogatás Pécsen a Janus Pannonius Múzeum Modern Magyar Képtárában.

Pécsen a Janus Pannonius Múzeum Modern Magyar Képtárában kamarakiállítás nyílt Bocz Gyula szobrászművész alkotásaiból.
 
A kamarakiállítás válogatást mutat be Bocz Gyula életművéből. A tárlat különlegessége, hogy a művész számos rajza is látható, amelyek eddig még soha nem szerepeltek kiállításon.

„A kő az élet eredetein való művészi elmélkedésre alkalmas, a fa viszont inkább az élet ellentmondásainak viharos kifejezésére.”   (Brâncuşi)
 
Bocz Gyula szobrászművész művészetéről valló csekély és szűkszavú megnyilatkozásainak vezérmotívuma egy hosszú történetű kulturális toposz: az anyagban benne rejtőző szobor, melyet – lefaragva az elrejtő burkolat feleslegét – a szobrász munkája szabadít ki.

Arisztotelész Metafizikájában ez még filozófiai hasonlat, melyben az anyag potenciája a forma felé törekszik: „Lehetőség szerint való létre gondolunk, ha azt mondjuk, hogy a fában benne van Hermes szobra…”

Origenésznél a lélekben rejtőző isten képének példázata:  „Ha egy művész szobrot készít, például fából vagy kőből, akkor nem a képet viszi bele a fába, hanem lefaragja a forgácsokat, amelyek elrejtették és eltakarták a képet”.

Eckhardt mesternél a „külső és a belső ember” különbségnek teológiai allegóriája, míg Plótinosznál és a neoplatonistáknál mindez etikai tartalmat kap, melyben az anyag tömegéből önmagát kiszabadító tiszta forma a lélek újjászületésének szimbólumává lesz. Ez a gondolat a reneszánsz művészetteóriáiban válik tisztán szobrászati formálási elvvé és közismertsége Michelangelo alkotói módszeréhez kötődik.

„Szobrászaton – írja Michelangelo egy levelében – azt értem, amit az ember elvétellel – per forza di levare – alkot, ami hozzávetéssel – per via di porre – jött létre, az a festészethez hasonlatos.” Ennek az elvnek – „a kőbe zárt fájdalomnak” – a jegyében valóban Michelangelo volt az, akire a márványtömb eredeti alakja inspirálóan hatott szobrainak kidolgozásakor, hogy mintha a művész átengedte volna magát az anyag iránymutatásainak.

Az anyag potenciája nem egyetlen kizárólagos művet rejthet csak, s a szobor még talált tárgyként sem csupán a kő szándéka, hanem a művész ideája marad, melyet a klasszikus ember- és tárgyábrázoló szobrászat szükségképpen rákényszerít az anyagra, hogy az, leküzdve valóságos anyagszerűségét, a művészi ideát tükrözhesse.

Az 1960-as évek modern, absztrakt szobrászatában – s Bocz Gyula ennek a tendenciának (Brâncuşi, Henry Moore vagy Barbara Hepworth példáját követve) egyik legjelentősebb magyar művésze – ez a kultúrtörténeti toposz, szakítva a klasszikus szobrászat mintaképeivel, más értelmet nyer. A formák absztrakciójával az anyag anyagszerűsége is előtérbe kerül.

Bocz Gyula úgy bontja ki az anyagból a formát, hogy az anyag természetéhez igazodva – egyúttal a természet munkáját, a víz, a napfény, a levegő évezredes eróziós formáló hatásait legömbölyített alakzatokkal imitálva – hozza létre plasztikáit, amelyekben forma és anyag összhangja valósul meg. A kőben és fában mindig másként rejtőző szobrok itt alázatos alkalmazkodással a legkisebb ellenállásait sugallják a matériának, ahol még a művészet által önmaga maradhat.

Ez a sajátos, természetelvű, absztrakt formákat teremtő minimalizmus, a legfinomabb érintések ökológiája és ökonómiája jellemzi Bocz Gyula szobrászatát. Az anyagban rejtőző szobor hagyományos toposza és alkotási elve egy 1989-ben írt ars poeticájában így értelmeződik: „[a szobrász] emelje ki a kőből azt a szép gazdagságot, ami abba évmilliók során beépült. A kristályok ragyogását, a telérek futását, az őslények maradványainak rajzát satöbbi és mindezt szerkessze be a művébe. Változtassa meg a teret úgy, hogy szobrával mutassa meg a térben azokat a viszonyokat, erőket, amelyek a szobor matériáján túl működnek, és amelyek persze korábban, a szobor nélkül is léteztek, akárcsak az ammonita a márványban, de amelyek a szobor nélkül nem volnának észrevehetők. A szoborcsinálás így a teremtésben már megalkotott szépségek, erők és kapcsolatok kiszabadítása is.” (Anghy András)

A kiállítás december 8-tól tekinthető meg.


További hírek

  Negyedszázada rendezik meg
2024. 07. 13. 02:07 pecsi-hirhatar.hu
  Pécsi virológusok segítségével jön létre
2024. 07. 12. 21:38 pecsi-hirhatar.hu
  Varázslat és fények ünnepe
2024. 07. 09. 20:42 pecsi-hirhatar.hu
  Jogerős ítélet emberölés bűntette ügyében
2024. 07. 09. 20:40 pecsi-hirhatar.hu
  Rekord létszámmal indulnak
2024. 07. 07. 02:06 pecsi-hirhatar.hu
  Új kezelőhelyiség a pécsi bőrklinikán
2024. 07. 06. 21:03 pecsi-hirhatar.hu
  Terítéken az élhető épített város
2024. 07. 04. 02:57 pecsi-hirhatar.hu
  Tűzben született lótuszvirágok
2024. 07. 03. 21:34 pecsi-hirhatar.hu
  Regionális összefogás az állatorvosi és biotechnológiai kutatások fejlesztésére
2024. 07. 02. 02:54 pecsi-hirhatar.hu
  Három futballpályányi napelem
2024. 07. 01. 21:39 pecsi-hirhatar.hu





IMPRESSZUM | MÉDIAAJÁNLAT | SZABÁLYZAT | HÍRLEVÉL

(c)2o15 Hírhatár Lapcsoport