Az Európai Bizottság 2,7 milliárd eurót fordítana 152 kulcsfontosságú közlekedési projekt megvalósítására, amelyek Európában előmozdítanák a versenyképes, tiszta és összekapcsolt mobilitást.
Az Európai Bizottság ezzel jelentős lépést tesz az európai beruházási terv és Európa összekapcsoltságának megvalósítása felé, a nemrégiben közzétett„Európa mozgásban” menetrendet is ideértve. A kiválasztott projektek hozzájárulnak a vasúti vonalak korszerűsítéséhez, a szűk keresztmetszetek megszüntetéséhez és a határkeresztező összeköttetések javításához, az alternatív üzemanyagokat biztosító töltőállomások létrehozásához, valamint az innovatív forgalomirányítási megoldások megvalósításához.
E beruházások végrehajtására az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz, az infrastrukturális hálózatokat támogatni hivatott uniós pénzügyi mechanizmus keretében kerül sor, amihez a szükséges anyagi hátteret. a 4,7 milliárd eurót köz- és magánforrásból származó társfinanszírozást biztosítja. Ezek a beruházások nem csupán az európai közlekedési hálózatot korszerűsítik, hanem a gazdasági tevékenységet és a munkahelyteremtést is serkentik. Az összesen 2,7 milliárd euróból az Európai Bizottság idén 1,8 milliárd eurót különít el a Kohéziós Alapból támogatásra jogosult 15 tagállam számára annak érdekében, hogy tovább csökkenjenek az infrastruktúra terén tapasztalható egyenlőtlenségek.
Mint Violeta Bulc közlekedéspolitikáért felelős biztos a közlekedési infrastruktúrába történő beruházások iránt óriási az igény. Ez az új beruházási hullám a tiszta, innovatív és digitális projektekre helyezi a hangsúlyt az európai közlekedési hálózat korszerűsítése érdekében. A döntéssel egy lépéssel közelebb került az unió a valódi közlekedési unióhoz, ami kiszolgálja a polgárok igényeit, élénkíti a gazdaságot és munkahelyeket teremt. Fontos, hogy a fennmaradó pénzeszközöket a lehető leghatékonyabban használják fel, valamint a hatás maximalizálása érdekében kombinálják a meglévő forrásokat és mozgósítsanak minden rendelkezésre álló erőforrást.
A legnagyobb uniós hozzáadott érték és hatás biztosítása érdekében a kiválasztott projektek többnyire az európai közlekedési hálózat („törzshálózat”) stratégiai szakaszaira összpontosulnak. A finanszírozás oroszlánrésze az európai vasúti hálózat fejlesztésére (1,8 milliárd euró), a közúti közlekedés dekarbonizációjára és korszerűsítésére, az intelligens közlekedési rendszerek fejlesztésére (359,2 millió euró), valamint a légiforgalmi szolgáltatási (ATM) rendszerek terjesztésére jut (311,3 millió euró).
A kiválasztott intézkedések többek között a következő kiemelt kezdeményezéseket foglalják magukban, úgymint a 100 kilométer hosszú lengyelországi Białystok–Ełk vasúti szakasz fejlesztését, az ATM-rendszerek korszerűsítését az uniós tagállamokban, a Szlovéniát és Ausztriát összekötő Karavankák-alagút kibővítését - az alagút teljes hosszán-, a nagy sebességű elektromosjármű-töltő hálózat fejlesztése Svédországban, Dániában, Németországban, Franciaországban az Egyesült Királyságban és Olaszországban.
A támogatást elnyert projekteket a 2016. október 13-án meghirdetett versenypályázati felhívások útján választották ki, a beérkezett 349 pályázat közül, amelyek megvalósításával az igényelt társfinanszírozással együtt összesen közel 7,5 milliárd eurót fordíthatnak ilyen célokra. Az Európai Bizottságnak lehetősége volt kiválasztani a legjobb projekteket, arra is ügyelve, hogy földrajzi szempontból és a különböző közlekedési módok között is kiegyenlített legyen a támogatás mértéke. Az uniós pénzügyi hozzájárulás vissza nem térítendő támogatás formáját ölti, amelynek esetében a társfinanszírozás a projekt és a pályázat típusától függően az elszámolható költségek 10–50 százalékát fedezheti, a kohéziós kereten belül ez akár 85 százalék is lehet.
