A tagállamoknak a gazdasági fellendülésben rejlő lehetőségeket kiaknázva folytatniuk kell a strukturális reformokat, élénkíteniük kell a beruházásokat és meg kell erősíteniük államháztartásukat.
A prioritások uniós viszonylatban eltéréseket mutatnak, ugyanakkor az inkluzívabb, megalapozottabb és fenntarthatóbb növekedés megvalósításához minden kétséget kizáróan átfogó erőfeszítésekre van szükség. Az EU és az euróövezet gazdasága a jelek szerint fenntartható, ám bizonyos kihívások – például a termelékenység lassú növekedése, a válság örökségei, köztük a tartós egyenlőtlenségek, valamint a főként külső tényezőkből fakadó bizonytalanság – továbbra is megoldásra várnak. Az Európai Bizottság ezért felkéri a tagállamokat, hogy éljenek a kínálkozó lehetőséggel, és szilárdítsák meg gazdaságaik alapjait, megvalósítva az európai szinten közösen meghatározott gazdasági és szociális prioritásokat, úgymint a beruházási tevékenység élénkítését, a strukturális reformok végrehajtását, valamint a felelősségteljes fiskális politikák biztosítását. Az euróövezetben az azonosított kihívások és prioritások kiemelten hangsúlyt kapnak.
Mint Valdis Dombrovskis, az euróért és a szociális párbeszédért felelős alelnök elmondta, a gazdasági tendenciák összességében kedvezőek, és az ebben rejlő lehetőséget megragadva még versenyképesebbé, reziliensebbé és innovatívabbá kell tennünk az európai gazdaságokat. Azokat a reformokat kell előnyben részesíteni, amelyek képesek előmozdítani az inkluzív növekedést és a termelékenység fellendítését. A strukturális reformok, a beruházások és a felelősségteljes költségvetési politikák szüntelen szem előtt tartása egyaránt nélkülözhetetlen az uniós gazdaságélénkülés megerősítéséhez és fenntartásához.
Mindehhez Marianne Thyssen, a foglalkoztatásért, a szociális ügyekért, valamint a munkavállalói készségekért és a mobilitásért felelős uniós biztos a következőket tette hozzá, a bizottság ez évi értékelése az egyenlőtlenség kezelésének központi témája köré épül. A válságot már az unió maga mögött hagyta, a következő időszak a szociális dimenzióról szól. A gazdasági fellendüléssel párhuzamosan ismét lehetőségeket kell teremteni a lemaradóknak, valamint a színvonalas oktatásba és képzésbe való beruházáson keresztül lépést kell tartani a készségek folyamatos változásait követő igényekkel. E mellett a gazdaság élénkülésének, a termelékenység növekedésének a bérek emelkedésében is tükröződnie kell. Csakis így teljesíthető az unió valamennyi polgár életszínvonalának javítására vonatkozó közös kötelezettségvállalása.
Mindezeken felül Pierre Moscovici, a gazdasági és pénzügyekért, valamint az adó- és vámügyért felelős biztos a következőket emelte ki, az unió gazdasága bővül, s ez a pozitív tendencia megszakítás nélkül immár hatodik éve, 2018-ban is folytatódik. Ugyanakkor a fellendülés még egyenlőtlen és gyenge lábakon áll. Minden elérhető eszközt fel kell használni a növekedés támogatására, egyebek mellett az intelligens gazdasági reformokat és a költségvetési politika helyes alkalmazását is. Az Európai Bizottság éppen ezért azt javasolja a tagállamoknak, hogy alakítsanak ki megfelelő egyensúlyt az államháztartás fenntarthatósága és a fellendülést előmozdító – nem pedig aláásó – költségvetés megvalósítása között.
Az európai gazdaság jelentős kihívások közepette is reziliensnek bizonyult. Az elmúlt esyztendőben mind az unió, mind az euró-övezet növekedési rátája csaknem elérte a 2 százalékot, az állam háztartások helyzete javulóban van, a foglalkoztatás pedig majdnem 233 millió fős rekordot ért el. A munkanélküliség a 2009 óta tapasztalt legalacsonyabb szintre süllyedt, a beruházások pedig egyes tagállamokban meghaladják a válság előtti szintet, amihez a Juncker-tervként is ismert európai beruházási terv is hozzájárult. Ugyanakkor a termelékenység lassú növekedése és a válság örökségei – köztük az országokon belüli és országok közötti különbségek – változatlanul rányomják bélyegüket a gazdaságra, csakúgy mint a főként külső tényezőkből fakadó bizonytalanság.
