Magyar idő szerint szombat hajnali 1 órakor a sporttörténelem egyik legfurcsább olimpiája veszi kezdetét.
Aki követte eddig sportújságírói pályafutásomat, az pontosan tudja, hogy a 4 évvel ezelőtti londoni játékokat is végig tudósítottam, ott, akkor leginkább a helyszínek bemutatására koncentráltam felvezetésként. Viszont az elmúlt 4 évben érkező furcsa hírek miatt most más módját választottam a bevezetésnek.
Az első párizsi olimpia óta, illetve inkább fogalmazzunk úgy, hogy a modern kori olimpiatörténet kezdeti első 20 éves időszaka óta ugyanis nem volt példa arra, hogy sportolók panaszkodjanak a játékok helyszínén uralkodó körülmények miatt. Évek óta tudjuk, hogy a Riói öböl vize koszos. Sőt, olyan koszos, hogy azt nemhogy inni nem lehet – már csak a sótartalma miatt sem –, de még fürdeni sem nagyon lehet benne. Márpedig ott rendezik majd a hosszútávúszó versenyeket. Ennek tudatában a szervezők naponta másfél tonna szemetet halásznak ki az öböl vizéből. Mi van ebben a szemétkupacban? Az eldobált ásványvizes flakonoktól egészen az emberi székletig terjed a skála. Igen! Jól olvasták! Nem önök diszlexiásak!
Aztán említsük meg azt is, hogy az elsőként Rióba érkező ausztrál olimpiai küldöttség szállásán nem volt víz és villany. Kvázi a vécét sem tudták lehúzni szegény ausztrál sportolók, használat után. Négy ausztrál vízilabdázó hölgy súlyos hasmenéssel járó kórságot kapott el. A kínaiak a kajára panaszkodnak elsősorban, bár ezt a kritikát nehezen értem, hiszen az angol királyi család egyik leszármazottja óta tudjuk, hogy a kínaiak mindent megesznek, aminek legalább 4 lába van és nem asztal. Viszont amellett már nehéz elmenni szó nélkül, hogy ugyanezek a kínaiak fényképekkel alátámasztva arra panaszkodnak a neten, hogy a szállásuk néhány fürdőszobájában például leszakadt a tükör a falról vagy éppen a mosdókagyló nem marad a helyén. És végül, de nem utolsósorban fel lehet venni a negatívumok listájára, hogy a kikötőben a vitorlásversenyek hajóit kiszolgáló egyik épület egész egyszerűen összedőlt. Szóval finoman fogalmazva sem problémamentesek az előkészületek...
Ami a magamfajta zsurnaliszta munkáját illeti: Tudom, általában nem szokás sportújságírói szakmai részletekkel terhelni az olvasót, de arra is tekintettel kell lenni, hogy Rióban 5 órával hátrébb járnak időben, tehát ott most, jelen cikk írásának pillanatában hajnali háromnegyed hat van. Kötelességemnek érzem, hogy tájékoztassam az olvasókat arról, hogy az olimpia témakörében a következő 16 napban megjelenő írásokat két részre fogjuk osztani. A versenyek magyar idő szerint délután fél kettőkor kezdődnek, ez brazil idő szerint reggel fél kilenc. Az úgymond nappali program helyi idő szerint este hétig tart, ami idehaza kereken éjfélt jelent. Tehát a magyar idő szerint délután két óra (14:00) és éjfél közötti idősávban történtekről élőben fogok beszámolni, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a cikkek jelen időben íródnak majd a magyar nyelvtan szabályai szerint. Az éjfél és hajnali 5 óra közötti idősávban megrendezésre kerülő esti programokról sem maradnak majd le, ezekről a következő nap délelőttjén értesülnek majd, délután 2 óra előtt, amikor már a következő napi program kezdődik.
Végezetül arról, hogy szombat délutántól mire számíthatnak. Értelemszerűen elsősorban a magyar érdekeltségű eseményekre figyelünk majd, 13:30-kor kezdődik Miskolczi Julianna selejtezője sportlövészetben, de lesz még evezés illetőleg természetesen férfi vízilabda válogatottunk is megkezdi majd a szereplését, méghozzá a szerbekkel, ez utóbbi óriási meccs lesz! Aztán megyünk tovább a többi magyar érdekeltségű versennyel, ahogy azok jönnek. Irgalmatlan nehéz munka lesz, de igyekszem megfelelni az olvasók elvárásainak! Hajrá Magyarok!
(Haász Rudolf)
