Virgilius Moldovan óriási, meztelen testeket ábrázoló szobraiból nyílt tárlat Pécsett a Zsolnay Negyed m21 Galériájában.

Fennállása óta  első alkalommal  csak 18 éven felüliek tekinthetik meg  a Zsolnay Negyed m21 Galériájában megnyílt kiállítást.  Virgilius Moldovan román szobrászművész közel  harminc alkotása  se méretében, se pedig tartalmában sem hétköznapi.  A monumentális, több méter magas meztelen emberi testek valósághű ábrázolásukkal próbára teszik a látogatók nyitottságát.

A Plain Stories / Leplezetlen történetek című kiállításon a főleg szilikonból és műgyantából készült aktszobrok között szerepelnek olyan ismert személyek, mint Picasso, Hitler vagy Rubens.  E mellett  olyan alkotások is láthatók, amelyek valósághűen ábrázolják az erős érzelmeket  az emberi arcokon,  de  egy egyszerű kar is része a tárlatnak. Az általános szépségideáltól merőben eltérő, groteszk szobrok realisztikussága sokszor zavarba ejtő, akár sokkoló, de az biztos, hogy erőteljes érzelmeket vált ki a szemlélőből.

Virgilius Moldovan szobrai egyszerre időtlenek és aktuálisak. Aktuálisak, mert az alkotó minden művének alapgondolatát egy konkrét esemény, történet veti fel, melyet a környezetére érzékenyen reagáló értelmiségiként él meg és dolgoz fel, belesűrítve egy monumentális pillanatképbe a szoborkompozíció témáját. A méretnövelés, az emberi test lágyságát idéző anyaghasználat (szilikon), annak festői megközelítése, a látszólag kimerevített pillanatok, a viselkedési normákon túllépő pózok, illetve a testiség közvetlen bemutatása olyan szobrászi kreációt eredményez,  ami erőteljesen próbára teszi a befogadó hozzáállását, nyitottságát. Ugyanakkor a művész  olyan általános érvényű morális értékekre próbálja meg felhívni a figyelmet leplezetlen szobortörténetei által, amelyek az erőteljes, harsány fogalmazásmód mögött örökérvényként csendben meglapulnak, várva a szemlélő gondolati felfejtését.

A brassói születésű (1955) Virgilius Moldovan a Ceauşescu rendszer embertelensége elől menekülve Bécsben telepedett le. Itt él és alkot immár több mint három évtizede. Tanulmányait még a kolozsvári Akadémián folytatta (1975–79), ahol Kós Károly fia, Kós András osztályában alapozta meg szobrászi látásmódját, formavilágát. Alkotói szemlélete és szobrászatának formajegyei két irányból eredeztethetőek: a lényegre törő, már-már nyers és monumentális balkáni megközelítés mellett a bécsi új-expresszionista mozgalom hatásán keresztül a nyugati művészet konceptualista, történeti beágyazottságon alapuló gondolkodásmódját idézi. Ausztria és Románia mellett Hollandiában szerepel a legtöbbet munkáival, de megfordult már a világ számos pontján, fontos kiállítási helyszínén.

A kiállítás  december 2-ig lesz látható.