Spiró György  Prah című  komédiáját, amely már hét esztendeje műsorán szerepel, az új évadban először október 27-én játssza a Pécsi Harmadik Színház.

Napjaink társadalmi kilátástalanságának tökéletes lenyomata – mondta Vincze János rendező Spiró György fanyar komédiájáról, a Prahról 2007-ben. Ekkor tűzte műsorára az előzőleg az Év drámájává választott művet a Pécsi Harmadik Színház. Azóta is játsszák e kétszereplős, kegyetlen humorú drámát, mely valódi kérdésekre keserves válaszokat ad.

Azt vizsgálja, tudunk-e élni a lehetőségeinkkel, képesek vagyunk-e kezdeni valamit a változásokkal? Spiró a rendszerváltás kiábrándultságát írta meg ebben a művében (is). Azt, hogy az elmúlt évtizedekben egyetlen lépéssel sem jutottunk előbbre. Mert – ahogy az előadás egyik kritikusa fogalmazott – ,,a szűkösségre berendezkedett lélek nem tud mit kezdeni a tágasság ígéretével”. E szikár ténnyel szembesít minket az előadás ma is, hét évvel a bemutató után.

A történet kiindulópontja akár megvalósult álom is lehetne. Egy átlagos család hétköznapi életébe ,,beüt” a lottó ötös. Hatszázmillió forint. Mihez kezdjenek vele? A gyerekekre költsék? Vagy szigetet vegyenek maguknak? Esetleg utat építtessenek a házukig? Komoly dilemma. Súlyosbítja a helyzetet, hogy férj és feleség között mindeközben elszabadulnak az indulatok, mert felszakadnak a lelki sebek, szembesülnek egykori vágyaikkal, felszínre törnek vélt és valós sérelmeik, fájdalmaik.

Spiró mégsem csak róluk szól. Az egész ország, a nemzet tragédiájává emeli az ő történetüket. Az abszurdba hajló végkifejlet pedig azt erősíti meg bennünk, hogy hétköznapi életünkben az abszurd válik realitássá.