Heves vita alakult ki a strasbourgi székhelyű Európai Parlamentben a magyar miniszerelnök és a frakcióvezetők között. Többe szerint Magyarország kapcsán nemcsak egyes jogi és alkotmányos kérdésekről, hanem a demokratikus értékek aláásásáról is kellene beszélni. Többen tiltakoztak ezen megállapítások ellen, és túlzónak tartották azokat. Orbán Viktordig kijelentette, hogy az Európai Bizottság kifogásaira megtalálják a megoldásokat.

Az Európai Parlamentben egy nappal azt követően tartottak vitát, hogy az Európai Bizottság január 17-én kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben a jegybanktörvény, a bírák nyugdíjkorhatárának csökkentésére, valamint az adatvédelmi hatóság függetlenségére vonatkozó jogszabályok kapcsán. A vitában egymásnak élesen ellentmondó véleményeket fogalmaztak meg a képviselők arról, hogy milyen lépésekre van szükség.

Nicolai Wammen, az Európai Tanács nevében felszólaló dán Európa‑ügyi miniszter leszögezte,  minden uniós tagállamnak tiszteletben kell tartania az uniós szerződéseket, amennyiben bármilyen kétely is felmerül ezzel kapcsolatban, akkor az Európai  Bizottságnak elemeznie kell a helyzetet, ami meg is történt. Annak a véleményének is hangot adott, hogy szerinte agyarországgal párbeszédet kell kezdeményezni.

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke  egyebek mellett arról beszélt, hogy az Európai Bizottság figyelemmel kíséri, a magyar jogszabályok összhangban vannak-e az uniós elvekkel. Kitért arra is, úgy döntöttek, hogy három formális felszólító levelet intéznek Magyarországhoz. Hangsúlyozta, a jogi kérdéseken túl azonban Barroso szerint a demokratikus elveket is tiszteletben kell tartani, mert az a magyar emberek legfőbb érdeke.

A magyar miniszterelnök felszólalásában többek között arról beszélt, hogy véleménye szerin az Európai Bizottság által felvetett problémák könnyen, egyszerűen és gyorsan orvosolhatók. Az elmúlt másfél évben hozott intézkedésekkel kapcsolatban megjegyezte,  Magyarország átszervezése indokolt volt, mert 2010-ben a gazdasági összeomlás szélén állt az ország. Mindez viszont érdeksérelemmel, lobbi és üzleti érdekek megsértésével járt. A elmúlt esztendőben elfogadott alaptörvénnyel kapcsolatban pedig megjegyezte, hogy annak egyetlen pontjával kapcsolatban se fogalmaztak meg jogi aggályokat.

A francia Joseph Daul néppárti képviselő arra emlékeztetett, hogy Magyarország sok reformba kezdett a közelmúltban, mert a váltáskor súlyos gazdasági helyzetet örökölt a kormány és burjánzott a korrupció.  Ma már az uniós jogszabályokés elvek betartásáról szól a vita, s mint mondta, a maga részéről biztos benne, hogy a magyar miniszterelnök  tiszteletben tartja azokat.

Mindehhez az osztrák Hannes Swoboda szocialista képviselő a következőket  tette hozzá, vélménye szerint a tét alapvető fontosságú kérdések, mint például az igazságszolgáltatás függetlensége. Majd  Orbán Viktorhoz fordulva folytatta: Ön hatalmat akar gyakorolni, hatalomban akar maradni. Ez az intézkedések mögött meghúzódó szellem, amely aláássa azokat a szabadságjogokat, amelyekért korábban ön is keményen harcolt.

A liberális, belga Guy Verhofstadt pedig arról beszélt, hogy több nemzetközi intézet számtalan kifogást megfogalmazott az új magyar alkotmánnyal, a médiatörvénnyel és a központi bank függetlenségével kapcsolatban.  Úgy vélte, szerinte egy kötelezettségszegési eljárás önmagában nem elég, ezért meg kell vizsgálni, hogy a magyar alaptörvény és a sarkalatos törvények tiszteletben tartják-e az alapvető uniós értékeket, a szabadságot, a demokráciát és a jogállamiságot.

A francia, zöldpárti Daniel Cohn-Bendit  az Orbán Viktor által kedden kiadott sajtóközleményt vette górcső alá, amelyben a magyar  miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy Strasbourgban "megvédi a magyarok becsületék az európai baloldallal szemben". Cohn‑Bendit szerint Orbánnak emlékeznie kellene arra, hogy az EU egy olyan ház, amelyet "együtt építünk, mert a szabadságért és demokráciáért küzdünk". Cohn‑Bendit szerint Orbánnak azt sem szabad elfelednie, hogy bár többsége van, a "kisebbségnek joga van arra, hogy ne éljen  félelemben".

Magyar részről Bokros Lajos   a konzervatív-reformer frakció tagja mondta el véleményét, mint kifejtette Magyarországon többszörös válság is van. Hozzászólásában kritizálta a kormány gazdaságpolitikáját, és emlékeztette a képviselőket arra, hogy az előző magyar alkotmány nem volt sztálinista. Megjegyezte, hogy mielőtt az új alkotmány hatályba lépett volna, az Orbán-kormány az előző alkotmányt többször módosította, hogy "elkerülje a vizsgálatokat".

A francia baloldali Marie-Christine Vergiat  kritizálta a magyar alkotmány elfogadásának menetét és a felgyorsult jogalkotást. Kifejezte az aggodalmát azzal kapcsolatban is, hogy tiszteletben tartják-e az európai értékeket Magyarországon. A képviselő sürgette, hogy az EU minél előbb találjon erre a helyzetre hatékony megoldást.

A lengyel Zbigniew Ziobro (EFD) szerint az unió arra használja hatalmát, hogy egy szuverén államot korlátozzon. Ziobro dicsérte Orbán Viktort, mert volt bátorsága keresztülvinni a változtatásokat.