Corrie Hermann, Hermann Pál csellista és holokauszt-áldozat lánya a holokauszt nemzetközi emléknapja alkalmából tartott plenáris ülésen szólalt fel.

 „Soha nem felejthetünk, és cselekednünk kell. A mi generációnk az utolsó, amelynek megadatott az a kiváltság, hogy ismerhette a holokauszt túlélőit, és első kézből hallhatta történeteiket. Az ő hangjuk, bátorságuk, emlékeik hidat képeznek egy olyan múltba, amelyet soha nem szabad elfelejteni, mert még a holokauszt borzalmai után sem tűnt el az antiszemitizmus. Tovább élt. Átalakult. Az emlékezés kötelesség. Felelősség, hogy a „soha többé” ne üres ígéret legyen. Ez az Európai Parlament mindig emlékezni fog, és mindig fel fogunk szólalni - ahogyan az első női elnökünk, Simone Veil, aki maga is túlélő volt, megtanított erre minket. Az ő öröksége arra emlékeztet bennünket, hogy a semlegesség csak az elnyomót segíti, az áldozatot soha. Ez a Parlament mindig ki fog állni a méltóság mellett. A reményért. Az emberiségért” - hangsúlyozta Roberta Metsola, az Európai  Parlament elnöke az Auschwitz-Birkenau koncentrációs tábor felszabadításának 80. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen.

Corrie Hermann, Hermann Pál holokauszt-áldozat lánya, aki szintén részt vett a megemlékezésen, többek között  elmondta édesapját, a kor egyik legkiválóbb csellistájának tartott magyar zeneszerzőt és csellistát miként gyilkolták meg 1944-ben a nácik.

„Ezt az egy holokauszt-áldozatról szóló történetet a hatmillió áldozat mindegyikének ajánljuk, akiket ma is gyászolunk” -  hangsúlyozta.

Szólt arról is, hogy  édesapja zenészként, a budapesti Liszt Ferenc Akadémián való tanulmányaitól kezdve a legrangosabb európai színpadokon lépett fel.  Miután Belgiumba és Franciaországba menekült, 1944 áprilisában Toulouse-ban egy utcai razzia során letartóztatták, és a Párizs melletti Drancy táborba szállították, ahonnan a transzportok indultak a koncentrációs táborokba. Innen a litvániai Kaunas koncentrációs táborába deportálták. Miközben a vonat az állomáson várakozott, sikerült egy üzenetet kidobnia a vonatból, amelyben kérte, hogy a Gagliano csellóját mentsék meg. A cetlit megtalálták és elküldték a sógorának, aki a Gaglianót egy kisebb hangszerre cserélte, és a hátára szíjazott csellóval megszökött.

„Nem tudjuk, mi történt ezután, de a 900 fogoly közül csak egy maroknyi tért vissza a háború után” -   emelte ki Corrie Hermann.

Tragikus sorsa ellenére Hermann Pál  zenéje továbbra is világszerte inspirálja az embereket. Több mint 80 évvel halála után újra felfedezték Gagliano csellóját, és kompozícióit neves nemzetközi művészek adták elő.

„Hitler könyveket égetett el, festményeket pusztított el és milliókat gyilkolt meg, de a zene legyőzhetetlen” - zárta beszédét  Corrie Hermann.

Hermann Pál 1902. március 27-én született Budapesten, neves magyar csellista és zeneszerző volt. Az 1920-as években Berlinbe költözött, és Gagliano csellójával Európa-szerte koncertezett. Hermann 1933-ban Belgiumba, majd Franciaországba menekült. A nácik 1944-ben Toulouse-ban letartóztatták, majd hónapokkal később Litvániában meggyilkolták.

A ma 92 éves Corrie (Cornelia) Hermann nyugdíjas orvos és egykori politikus, ő hozta létre 1996-ban  a Paul Hermann Alapot, ami  fiatal hivatásos csellistáknak nyújt  támogatást.

A megemlékezésen Hermann Pál művét eredeti Gagliano csellóján fiatal művészek szólaltatták meg.