PÉCSI HÍRHATÁR - Jelentős mértékű a fekete munka

PÉCSI HÍRHATÁR
   
 2026.11.10.
 Kedd
Ma Réka napja van.
Holnap Márton napja lesz.
   EUR árfolyam
   </R Ft
   CHF árfolyam
   </R Ft
   
   
   
   
   
   

 

MINDEN HÍR | AKTUÁLIS | SZÍNES | VÉLEMÉNY | RENDŐRSÉGI HÍREK | SPORT | KULTÚRA | TÖBB HÍRHATÁR | HELYBEN VAGYUNK!

    
2014. 03. 25. 04:46     


Jelentős mértékű a fekete munka
A be nem jelentett munkavégzésről készült uniós felmérés a fekete munka széles körben elterjedt problémájára mutat rá.

Szinte nincs olyan európai polgár, aki tavaly ne vásárolt volna olyan árut, vett volna igénybe olyan szolgáltatást,  amelyek ne kapcsolódtak volna be nem jelentett munkavégéshez.


Tíz európaiból egy bevallása szerint  az elmúlt év során vásárolt olyan árut, vagy vett igénybe olyan szolgáltatást, amely  be nem jelentett munkavégzés kapcsolódik. Négy százalékuk pedig azt, hogy munkájáért be nem jelentett fizetésben részesült. Ezen felül 30-ból egy esetben a munkaadó a kifizetést részben készpénzben „zsebbe fizette”.  Ezek az eredmények abból az Eurobarométer felmérésből származnak, amely arról tanúskodik, hogy a fekete munka Európában továbbra is széles körben elterjedt, noha a probléma kiterjedése és megítélése országonként eltér.


A felmérés során feltárt problémákra az Európai Bizottság áprilisi javaslata kínál megoldást, amely olyan európai platform létrehozását indítványozza, amely a be nem jelentett munkavégzés megelőzésével és visszaszorításával foglalkozik, valamint a tagállamok közötti, az ügy hatékonyabb kezelésére irányuló együttműködés megerősítését célozza.


Mint Andor László, a foglalkoztatásért, a szociális ügyekért és a társadalmi befogadásért felelős európai biztos elmondta, a be nem jelentett munkavégzés a munkavállalók számára veszélyes munkakörülményeket teremt és alacsonyabb jövedelmet jelent, ezenfelül pedig a megfosztja a kormányokat a bevételektől, és aláássa szociális védelmi rendszereinket.


Kitért arra is, a tagállamoknak olyan politikákat kell végrehajtaniuk, amelyek visszaszorítják a be nem jelentett munkavégzést, vagy ösztönzik annak szabályos munkavégzéssé történő átalakítását, valamint szorosabban együtt kell működniük az ilyen visszaélések megszüntetése érdekében.  


Szólt arról, hogy az Európai Bizottság ennek érdekében javasolja egy, a be nem jelentett munkavégzés megelőzésével és visszaszorításával foglalkozó európai platform létrehozását, amely Európa-szerte javítaná a munkaügyi felügyelő hatóságok és a végrehajtó testületek közötti együttműködést.


 A 28 uniós tagállamra kiterjedő Eurobarométer felmérésben  a következők olvashatók. A válaszadók 11 százaléka beismerte, hogy az elmúlt év során vásárolt olyan árut vagy vett igénybe olyan szolgáltatást, amelyhez be nem jelentett munkavégzés kapcsolódik, míg 4 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy munkájáért be nem jelentett fizetésben részesült.


A válaszadók 60 százaléka a be nem jelentett áruk vagy szolgáltatások vásárlásának fő indokaként az alacsonyabb árakat jelölte meg, míg 22 százalékuk említette, hogy ezt baráti segítségből tette.


A be nem jelentett munkavégzés fő indokaként 50 százalékban azt jelölték meg, hogy az mindkét fél számára előnnyel jár, 21 százalékban említették, hogy nehéz bejelentett munkát találni, 16 százalékban a magas adókat, 15 százalékban pedig az egyéb jövedelmek hiányát adták meg indokként. A dél-európaiak különösen nagy arányban említették, hogy nehéz bejelentett munkát találni (41 százalék), vagy hogy nincs egyéb jövedelmük (26 százalék).


Az európaiak évente átlagosan 200 eurót költenek be nem jelentett áruk vagy szolgáltatásokra, míg a be nem jelentett munkát végzők évente átlagosan 300 eurót keresnek így.


A ház körüli javítások és felújítások (29%), az autószerelés (22%), a takarítás (15%) és az élelmezés (12%) tartoznak a leggyakrabban előforduló, be nem jelentett áruk és szolgáltatások közé.


Az európaiak elsősorban a ház körüli javítások és felújítások (19%), a kertészet (14%), a takarítás (13%) és az otthoni gyermekfelügyelet (12%) területén végeznek be nem jelentett munkát.


A válaszadók között Lettország, Hollandia és Észtország esetében volt legmagasabb a be nem jelentett munkavégzés aránya, 11 százalék. Jelentős tagállami eltérések vannak azonban annak megítélésében és értelmezésében, hogy mi minősül be nem jelentett munkavégzésnek, valamint hogy milyen jellegű és volumenű szolgáltatások sorolhatók ide.


A válaszadók 3 százaléka nyilatkozta azt, hogy fizetésük egy részét „zsebbe kapják”. Ezt a gyakorlatot leginkább a kisebb vállalatok alkalmazzák. A zsebbe kapott éves jövedelem aránya Dél-Európában a legmagasabb (69%), ezt követi Közép- és Kelet-Európa (29%), míg ez a szint alacsonyabb a kontinens országai és az északi országok esetében (17%, illetve 7%).


A „Foglalkoztatási és szociális fejlemények Európában (ESDE) címmel végzett felmérés 2013-as kiadása tovább elemzi az eredményeket. Az előző, 2007-es felméréssel összehasonlítva – még ha a be nem jelentett munkavégzés összességében ugyanazon a szinten is maradt – megfigyelhetők bizonyos mértékű ország-specifikus fejlemények.


Egyes tagállamokban, mint például Lettországban erősen csökkent a be nem jelentett munkavégzés kínálata, míg Spanyolországban és Szlovéniában kismértékben emelkedett.


A be nem jelentett munkavégzés iránti kereslet látványosan növekedett Görögországban, Cipruson, Máltán és Szlovéniában.
A válság óta – különösen Közép- és Kelet-Európában – kevesebbszer fordul elő, hogy a vállalatok „zsebbe fizettek” volna, Görögországban ugyanakkor gyakoribbá vált e jelenség.


A válságnak a be nem jelentett munkavégzésre gyakorolt hatásait tovább elemezve megállapítható, hogy a munkaerőpiacok 2007 óta tartó gyengülése a be nem jelentett munkavégzés kínálatának növekedéséhez vezetett. Kevésbé nyilvánvaló azonban az összefüggés a be nem jelentett munkavégzés és a növekvő szegénység között. A jelek szerint mind a magasabb arányú munkanélküliség, mind pedig a növekvő szegénység a „zsebbe kapott jövedelmek” elfogadásának növekedéséhez vezet. Úgy tűnik, hogy az adózás szintje nem befolyásolja közvetlenül a be nem jelentett munkavégzés mértékét, viszont érzékelhető annak a hatása, hogy az emberek hogyan értékelik a közszolgáltatásokat, valamint az adóbevételek felhasználásának hatékonyságát.


Az ESDE-elemzés ismerteti továbbá, hogy a különböző tagállamok számos sikeres intézkedést hoztak a be nem jelentett munkavégzés leküzdésére. Ezen intézkedések az alábbiakat foglalják magukban, úgy mint a  be nem jelentett munkavégzés hivatalossá tételét ösztönző eszközök, mint például az adminisztratív egyszerűsítés, közvetlen adóösztönzők a vásárlók számára vagy a szolgáltatásra váltható utalványok. E mellett ezt a célt szolgálják a nagyobb adózási fegyelmet és az elkötelezettségi kultúrát elősegítő intézkedések, például figyelemfelkeltő kampányok útján, valamint a jobb felderítés és szigorúbb szankciók.


Az Európai  Bizottság  áprilisban javaslatot tesz arra, hogy hozzanak létre egy, a be nem jelentett munkavégzés megelőzésével és megakadályozásával foglalkozó európai platformot, amely összefogja a tagállamok különböző végrehajtó testületeit, mint például a munkaügyi felügyelő hatóságokat, a szociális biztonsággal foglalkozó hatóságokat, az adó- és bevándorlási hatóságokat, valamint a többi érintettet. A platform elősegítené a be nem jelentett munkavégzés hatékonyabb és eredményesebb megelőzését és megakadályozását célzó uniós szintű együttműködést.


Az Eurobarométer felmérés során 26.563, különböző szociális és demográfiai csoporthoz tartozó válaszadót kérdeztek meg. E felmérés eredményei a 2007-es, a be nem jelentett munkavégzés uniós szintű felmérésére tett első kísérlet eredményeit egészítik ki. Mindkét felmérés a szolgáltatások és áruk, valamint a „zsebbe kapott fizetések” egyéni kínálatára és vásárlására összpontosít, ezért nem fedi le a be nem jelentett munkavégzésnek vállalatoknál előforduló összes formáját.


Be nem jelentett munkavégzésnek minősül bármely olyan fizetett tevékenység, amely jellegét tekintve törvényes, azonban nincs bejelentve a hatóságoknál, figyelembe véve a tagállamok rendelkezéseiben meglévő különbségeket. Ez a fogalom beépült az európai foglalkoztatási stratégiába, és 2001 óta szerepel a tagállamoknak szóló foglalkoztatási útmutatóikban.


Már a 2012. áprilisi Foglalkoztatási csomag is kiemelte, hogy a nem hivatalos vagy a be nem jelentett munkavégzés rendes foglalkoztatássá való átalakítása segítheti a munkanélküliség csökkentését, valamint a tagállamok közötti jobb együttműködés megvalósítását.


Az Európai  Bizottság 2013 közepén kezdte meg a konzultációt a munkáltatók és a munkavállalók uniós szintű képviselőivel a nemzeti végrehajtó hatóságok közötti fokozottabb jövőbeli együttműködést célzó lehetséges jövőbeli uniós intézkedésekről, ezt követte az ez év elején megtartott második konzultáció.


További hírek

  Svédül vagy norvégul?
2026. 11. 09. 17:03 pecsi-hirhatar.hu
  Fogadj szívedbe
2026. 11. 08. 21:02 pecsi-hirhatar.hu
  Másodszorra duplázott a Pécsi Festészeti és Grafika Szalon
2026. 11. 06. 16:30 pecsi-hirhatar.hu
  Mályvapolc a szülészeten
2026. 11. 04. 16:35 pecsi-hirhatar.hu
  Trauma Támasz a digitális segítség
2026. 11. 04. 16:19 pecsi-hirhatar.hu
  Vége a bizonytalanságnak
2026. 11. 02. 21:42 pecsi-hirhatar.hu
  Egy életút mérföldkövei
2026. 11. 02. 21:23 pecsi-hirhatar.hu
  Összes üdvözült lélek emléknapja
2026. 11. 01. 16:46 pecsi-hirhatar.hu
  VIVO - a Pécsi Balett új bemutatója a Müpában
2026. 10. 30. 16:31 pecsi-hirhatar.hu
  Első pécsi Kochtoberfest
2026. 10. 29. 15:48 pecsi-hirhatar.hu





IMPRESSZUM | MÉDIAAJÁNLAT | SZABÁLYZAT | HÍRLEVÉL

(c)2o15 Hírhatár Lapcsoport