Megszületett a jogerős ítélet a hivatali vesztegetés - a valótlan tartalmú magyar útlevelek kiállításáva kapcsolatos - bűntett ügyében.
A jogerősen megállapított tényállás szerint a másod-, a harmad-, a negyed- és az ötödrendű vádlottak 2015-ben elhatározták, hogy külföldi állampolgárok részére valótlan tartalmú magyar útlevelek kiállításával tesznek szert jövedelemre.
Ezt úgy kívánták megvalósítani, hogy az Európai Unión kívüli állampolgárok részére magyar állampolgárok személyi adataival készíttetnek útleveleket oly módon, hogy kormányhivatalnokokat megvesztegetve állíttatják ki azokat. A másod- és harmadrendű vádlottak honosított magyar állampolgárok hatósági igazolványait, honosítási okiratait szerezték meg, illetve pontosan meg nem határozható módon olyan lakcímkártyákat, amelyek tartalmazták a felhasználandó (a honosított személyhez tartozó) személyi számokat.
A negyed- és az ötödrendű vádlott feladata olyan kormánytisztviselők felkutatása volt, akik hajlandóak voltak közreműködni a valótlan tartalmú útlevelek kiállításában. A hatod- és a hetedrendű vádlottak révén kapcsolatba kerültek az elsőrendű és a nyolcadrendű vádlottakkal, akik mindketten kormányablakban dolgozó ügyintézők voltak és vállalták, hogy külföldi állampolgárok részére, más személyek adataival igényelt magyar úti okmányok kiállításához segítséget nyújtanak. A vádlottak 2016. januárja és márciusa között mintegy 50 személy részére állíttattak ki úti okmányokat hamis adatokkal.
A Pécsi Törvényszék az elsőrendű vádlottat 49 rendbeli hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és 49 rendbeli közokirat-hamisítás bűntette – melyekből 5-5 rendbeli kísérlet – miatt 3 év 6 hónap börtönre, 300.000 Ft pénzbüntetésre és 4 év közügyek gyakorlásától eltiltásra ítélte.
A másodrendű vádlottat, mint bűnszervezetben elkövetőt, 49 rendbeli felbujtóként elkövetett hivatali vesztegetés bűntette – melyből 5 rendbeli kísérlet –, 5 rendbeli társtettesként elkövetett hivatali vesztegetés bűntette és 54 rendbeli felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette – melyből 5 rendbeli kísérlet – miatt 4 év fegyházra, a harmadrendű vádlottat, mint bűnszervezetben elkövetőt, 54 rendbeli felbujtóként elkövetett hivatali vesztegetés bűntette és 54 rendbeli felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette – melyekből 5-5 rendbeli kísérlet – miatt 4 év fegyházra, az ötödrendű vádlottat, mint bűnszervezetben elkövetőt, 49 rendbeli felbujtóként elkövetett hivatali vesztegetés bűntette – melyből 5 rendbeli kísérlet –, 5 rendbeli társtettesként elkövetett hivatali vesztegetés bűntette és 54 rendbeli felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette – melyből 5 rendbeli kísérlet – miatt 4 év 6 hónap fegyházra, a hatodrendű vádlottat, mint bűnszervezetben elkövetőt, 49 rendbeli hivatali vesztegetés bűntette és 49 rendbeli felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette – melyekből 5-5 rendbeli kísérlet – miatt 4 év fegyházra, míg a hetedrendű vádlottat, mint bűnszervezetben elkövetőt, 49 rendbeli bűnsegédként elkövetett hivatali vesztegetés bűntette és 49 rendbeli bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette – melyekből 5-5 rendbeli kísérlet – miatt 3 év 6 hónap fegyházra ítélte a bíróság, azzal, hogy ők feltételes szabadságra nem bocsáthatók.
A nyolcadrendű vádlottat 5 rendbeli közvetett tettesként elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és 5 rendbeli közvetett tettesként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette miatt 3 év börtönnel sújtotta. A negyedrendű vádlott ügyét első fokon elkülönített eljárás során tárgyalta a bíróság, a vádlott bűnösségét 49 rendbeli felbujtóként elkövetett hivatali vesztegetés bűntettében és 49 rendbeli felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében – melyekből 5-5 rendbeli kísérlet – állapította meg, ezért őt, mint bűnszervezetben elkövetőt 4 év 6 hónap fegyházra ítélte, valamint vele szemben mintegy 10 millió forintra vagyonelkobzást rendelt el.
Az elsőfokú ítéletek ellen bejelentett fellebbezések miatt az ügy másodfokon a Pécsi Ítélőtáblán folytatódott. A másodfokú eljárás során az elsőrendű vádlott és védője visszavonta a fellebezését, esetében az elsőfokon hozott ítélet decemberben jogerőre emelkedett.
A többi vádlott ügyében az ítélőtábla február 14-én hozott döntése értelmében a másodfokú bíróság a másod-, harmad- és hatod rendű vádlottak büntetését 3-3 évi, a negyed- és ötöd rendű vádlottak büntetését 3 év 6 hónap - 3 év 6 hónap szabadságvesztésre enyhítette, mellőzte a bűnszervezetben elkövetés megállapítását. A heted és nyolcad rendű vádlottak büntetését az ítélőtábla 2-2 év szabadságvesztésre enyhítette, amelynek végrehajtását 3, illetve 4 évi próbaidőre felfüggesztette.
A büntetések enyhítésének indoka egyrészt az elkövetés óta eltelt idő, másrészt a bűnszervezetben történő elkövetés megállapításának mellőzése volt. Ez utóbbira azért került sor, mert a vádlottak bűnözői csoportja nem volt olyan részekre tagolt, ami a hierarchikus felépítés elvének megfelelt volna.
Az ítélet jogerős.
