A nemek közötti bérszakadék mértéke 16,2 százalék, azaz az unióban átlagosan ekkora különbség van a nők és a férfiak órabére között – olvasható ki az Európai Bizottság által közzétett jelentés legfrissebb számadataiból.
Egy év alatt egy arasznyit sem csökkent a különbség. A jelentésből kiderül az is, hogy a nők és férfiak közötti bérszakadék változatlanul minden uniós tagállamban meglévő jelenség, amelynek mértéke 27,3 százalék – Észtország és 2,3 százalék – Szlovénia - között van. Az összesített számok alapján enyhe csökkenés tapasztalható az utóbbi években, ugyanis 2008 és 2011 között mindössze 1,1 százalékkal mérséklődött a különbség. A jelentés azt mutatja, hogy az uniós bérszakadék megszüntetését leginkább az egyenlő bérezésre vonatkozó szabályok gyakorlati alkalmazásával kapcsolatos problémák gátolják, valamint az, hogy a nők nem indítanak keresetet a nemzeti bíróságokon.
Mint Viviane Reding, alelnök, uniós jogérvényesülési biztos elmondta, az egyenlő munkáért egyenlő fizetést, a munkahelyi egyenlőséget és a szülési szabadsághoz való minimumjogokat garantáló szabályok a nemek közötti egyenlőség terén elért európai eredményeknek tekinthetők, azonban a nemek közötti teljes körű egyenlőséget még nem sikerült megvalósítani. Kiemelte, a bérszakadék továbbra is jelentős és szilárdan tartja magát. Mindennek tetejében az elért csekély előrelépés is a férfiak bérének csökkenése, nem pedig a nők bérének növekedése miatt következett be. Hangsúlyozta, az egyenlő munkáért egyenlő díjazás elve 1957 óta szerepel az uniós szerződésekben. Nagyon időszerű már, hogy ennek az elvnek a munkahelyeken is érvényt szerezzünk.
A jelentés számba veszi az egyenlő díjazásra vonatkozó rendelkezések gyakorlati alkalmazását az uniós tagállamokban, és arra a következtetésre jut, hogy a jövőre nézve valamennyi tagállam számára a nemek közötti egyenlőségről 2006-ban elfogadott irányelv helyes alkalmazása és érvényre juttatása lesz a legfőbb kihívás.
A szerződések őreként az Európai Bizottság biztosította, hogy a tagállamok megfelelően ültessék át az egyenlő bánásmódra vonatkozó uniós szabályokat: 23 tagállammal szemben indított kötelezettségszegési eljárásokat a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó uniós jogszabályoknak az érintett tagállamok általi átültetésével kapcsolatos problémák miatt. Egy kivételével mostanra az összes ilyen eljárás lezárult.
A jelentés ugyanakkor megerősíti azt, hogy az egyenlő díjazás elvének alkalmazását gátolja a díjazási rendszerek átláthatatlansága, az arra vonatkozó egyértelmű referenciák hiánya, és az egyenlőtlenség kárvallottjainak nyújtott világos tájékoztatás hiánya. A bérezés átláthatóságának fokozása javíthatná a bérdiszkrimináció egyes károsultjainak helyzetét, akik ezáltal könnyebben tudnák saját helyzetüket a másik nem munkavállalóinak helyzetével összehasonlítani.
A következő lépések megtételére tesz javaslatot, mint olvasható valójában csak két tagállam - Franciaország, Hollandia - ültette át a nemek közötti egyenlőségről szóló 2006-os irányelvet kielégítően és kellőképpen egyértelműen ahhoz, hogy ne kelljen további információkat kérni tőlük. Éppen ezért, az Európai Bizottság nyomon követi a többi 26 tagállamban zajló átültetési folyamatot, és tovább dolgozik az uniós jogszabályok által meghatározott jogok teljes körű alkalmazásának és érvényesítésének biztosításán, aminek érdekében indokolt esetben akár újabb kötelezettségszegési eljárások indításához is folyamodhat.
A nemek közötti egyenlőség egyike azon alapelveknek, amelyekre az Európai Unió épül. Az egyenlő díjazás elve 1957 óta rögzítve van a szerződésekben, és szerepel a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és
munkavégzés területén történő megvalósításáról szóló irányelvben is.
A nemek közötti bérszakadék kezelésére vonatkozó tagállami kötelezettségnek való megfelelés terén az Európai Bizottság által a tagállamoknak nyújtott segítség fontos kötelezettségvállalás és kiemelt feladat, amely a nők és férfiak közötti egyenlőségre vonatkozó bizottsági stratégiának - 2010–2015 - is szerves részét képezi.
A nemek közötti bérszakadék kezelése érdekében tett erőfeszítések közé tartozik az „Egyenlőség kifizetődő” kezdeményezés; a tagállamokat a bérszakadék kezelésére felszólító éves országspecifikus ajánlások; az Egyenlő Díjazás Európai Napja; a bevált módszerek megosztása; és a tagállami kezdeményezéseknek a strukturális alapokon keresztüli finanszírozása.
A belga parlament 2012-ben törvényt fogadott el, amely arra kötelezte a vállalatokat, hogy kétévente készítsék el bérstruktúrájuk összehasonlító elemzését. Belgium volt továbbá az első uniós ország, amely megrendezte 2005-ben az Egyenlő Díjazás Napját.
Az egyenlő díjazásról szóló 2006-os francia törvény pedig arra kötelezi a vállalatokat, hogy készítsenek jelentést a bérekről, továbbá a bérszakadék megszüntetésére irányuló terveikről. Nem mellesleg a törvény azt is előírja a munkáltatók számára, hogy évente készítsenek jelentést a nemek közötti egyenlőségről és azt juttassák el a munkavállalói érdekképviseletekhez.
Az egyenlő elbánásról szóló osztrák törvény jelentési kötelezettséget ró a vállalatokra az egyenlő díjazás tekintetében. A fokozatosan hatályba lépő szabályok jelenleg a 250-nél, 500-nál, illetve 1000-nél több főt foglalkoztató vállalatokra nézve kötelezőek. A 150-nél több főt foglalkoztató vállalatoknak 2014-től kell majd jelentést készíteniük.