Az Európai  Parlament átfogó szakpolitikákat és megfelelő finanszírozást követel a roma gyermekek oktatásban való folyamatos szegregációjának felszámolására.

Az elfogadott politikai állásfoglalásában kiemelt helyen szerepel, hogy az uniós és a nemzetközi jog egyértelművé teszi, minden gyermeknek - köztük a romáknak is -, egyenlő és ingyenes oktatási lehetőségekhez kell jutniuk. Az EU-ban ez nem így van. Az állásfoglalás elítéli a roma gyermekek tartós szegregációját a speciális iskolákban, valamint az általános oktatási rendszerekben, és egyben rámutat arra, a szabványosított pszichológiai tesztek nem lehetnek a kirekesztés eszközei. Ehelyett deszegregációs stratégiákra, inkluzív tanulási módszerekre és az iskolai tevékenységekhez való teljes körű hozzáférés garanciáira van szükség.

Ezen felül a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni intézkedések is elengedhetetlenek ahhoz, hogy a generációkon átívelő szegénység és az otthoni tanulási lehetőségek csökkenésének ördögi köre felszámolására kerüljön. Mindebben jelentős szerepet  kap a digitális oktatás, a természettudományi ismeretek átadása, különböző a technológiák elsajátítása, valamint a műszaki tudományok és a matematika szerepének növelése. Ezen túlmenően az egyes iskola típusokban a szegregált és nem szegregált környezetből érkező tanulók  lemorzsolódási arányainak  kezelése, valamint a nemek közötti egyenlőtlenségek minimálisra csökkentése, amelyek a roma lányok kimaradásához vezethetnek.

Ezek megvalósításában az EU-nak és a tagállamoknak jelentős szerepet kell vállalniuk. Az Európai Bizottságnak mindent meg kell tennie az EU alapvető értékeinek védelme érdekében, kezdve azzal, hogy az uniós forrásokat a diszkriminációmentes gyakorlatok irányába tereli. E mellett 2025-ig értékelnie kell a tagállamokban folyó oktatási rendszereket, azok helyzetet. A diszkrimináció elleni küzdelem rendszerszintű elmulasztásával az éves jogállamisági jelentésekben foglalkozni kell, az ezekre  vonatkozó bírósági ítéletek végrehajtásának elmulasztása pedig maga után kell, hogy vonja a jogállamisági feltételességi mechanizmus életbe kell léptetését.

Az uniós országoknak is fokozniuk kell a rendszerszintű megkülönböztetés felszámolására irányuló erőfeszítéseiket. A roma gyermekek óvodai oktatásban való részvétele egyértelműen  pozitív hatással van a fejlődésükre, a foglalkoztatásukra és a lakhatáshoz való hozzáférésükre, megtörve a marginalizáció körforgását. A tagállamoknak szisztematikusan nyomon kellene követniük a lemorzsolódás kockázatát, és pedagógiai segítséget és tanácsadást kellene nyújtaniuk. Fontosak a szülőknek szóló tanórán kívüli tevékenységek is, mivel a szülők érdemi bevonása szintén hozzájárulna a lemorzsolódási arányok csökkentéséhez. A jogsértési eljárások (Csehország 2014-ben, Szlovákia 2015-ben, Magyarország 2016-ban az egyenlő bánásmód irányelvvel kapcsolatban), valamint Szlovákia 2023-ban az Európai Unió Bírósága elé utalása nem orvosolta a helyzetet.

A roma gyerekek által látogatott iskolák gyakran nem rendelkeznek elegendő kapacitással, két műszakban működnek, különálló, leromlott épületekben vagy konténeriskolákban találhatók, és az oktatás színvonala nem megfelelő, gyakorlatilag szegregált. A helyzet javítására különböző nemzeti-, és uniós pénzügyi eszközökből, köztük az Erasmus+, az Európai Szociális Alap Plusz, az Európai Regionális Fejlesztési Alap, valamint a helyreállítási eszközből állnak rendelkezésre források.