A Pécsi Tudományegyetemen 2020-ban kezdte meg működését a Humán Reprodukciós  Nemzeti Laboratórium.

Kutatásaik megvalósítására  2022-ben 2,204 milliárd forint vissza nem térítendő uniós támogatást nyertek el  pályázati úton a Helyreállítási és Ellenálló-képességi  Eszköz keretében meghirdetett „Nemzeti Laboratóriumok létrehozása, komplex fejlesztése”  projekt  keretében, ami  a Széchenyi Terv Plusz program keretében valósul meg.  A projekt  középpontjában a  meddőség hátterének komplex vizsgálata, a mesterséges  megtermékenyítési eljárások  hatékonyságának növelésáll.

A humán reprodukció zavarainak diagnosztikája és gyógyítása területén jelentős a fejlődés világszerte.  A pécsi szakemberek célja, hogy bemutassák azon innovatív módszereket, amelyeket  a Humán Reprodukciós Nemzeti Laboratóriumban alkalmaznak, dolgoztak ki. A „lombikbébi” program ugyan elérhetővé vált a meddőséggel küzdő párok számára, azonban az ennek keretében alkalmazott  eljárások a meddő párok legfeljebb 30  százalékánál járnak gyermekáldással. Ezért a világ számos kutatólaboratóriumában foglalkoznak a megtermékenyítéshez vezető új, innovatív utak felderítésével. Ennek keretében a pécsi egyetem több mint 110 munkatársának sok éves munkájának eredménye 29 szabadalmi bejegyzés, 34 új PhD program, számtalan hazai és nemzetközi tudományos  dolgozat  és kollaboráció.

Az embriók védelme a direkt fénytől kulcsszerepet játszik a fejlődésük szempontjából.  A laboratórium egyik szabadalma az élő embrionális sejtek fotonemisszióját mérő berendezés, ami  kélpes az embrió életképességének hagyományostól eltérően annak  morfológiai értékeléséra, megragadni az embrió genetikai  és molekuláris állapotát. Ez vezetett az új, úgynevezett „nem invazív”  diagnosztikai megközelítések  fejlődéséhez.

Az emberi szervezet egy korábban kevéssé ismert  „szervrendszere”, a „méh-mikrobiom” is a tudományos érdeklődés középpontjába került. Kezdeti lépéseket tettek a pécsi kutatók a méhátültetés megteremtésére hazánkban.  A meddő esetek felében igazolható a férfi nemzőképességi  zavar. Olyan módszereket fejlesztettek ki, amelyek a spermiumok közül  segítenek kiválasztani a legjobb  megtermékenyítő képességűeket. Ezen felül a szakemberek vizsgálják az autoimmun betegek terhességével összefüggő immunológiai tényezőket is.  A mesterséges megtermékenyítés hosszú távú  hatásait  is.