Kiemelkedően fontos témát helyez középpontjába a Janus Pannonius Múzeum új, Korszakokon átívelő történelem címmel  Pécsett a Csontváry Múzeumban nyíló időszaki kiállítása, ami két római temető épületen keresztül 1300 év történelmét mutatja be a város múltjából.

A látogatók két hónapon át keresztül Baranya székhelyének UNESCO világörökségi címet viselő ókeresztény temetőegyüttesének két háromkaréjos épületénél - cella trichora - végzett kutatások legújabb eredményeit ismerhetik meg tablók, tárgyak, rekonstrukciós ábrák, előadások, tárlatvezetések és múzeumpedagógiai foglalkozások  segítségével. A kiállítás címét pedig arról kapta, hogy a két római korban emelt épületnek egyaránt van Karoling-kori, Árpád-kori, késő középkori és hódoltság kori története is, valamilyen formában több korszakon át is használták azokat.

Pécs legrégibb és legértékesebb kulturális öröksége Sopianae késő római kori ókeresztény temetője, amely a 2000 óta az UNESCO világörökség része. A kultúrtörténeti kincs minősítést azzal érdemelte ki, hogy a feltárt leletegyüttes építészetében és falfestészetében  sokoldalúan és összetetten szemlélteti a Római Birodalom északi és nyugati provinciáinak korai keresztény temetkezési szokásait. Eddig mintegy harminc kisebb nagyobb temetői építmény, épület került elő, közülük a legnagyobb a Cella Septichora, ezt követi a két Cella Trichora, a háromapszisos temetői épület.

Az egykori Rózsakert vendéglő területén található II. számú Cella Trichorát 2010–2011-ben tárták fel a régészek, míg az I. számú Cella Trichorára, a székesegyház nyugati oldala előtt,  2013–2014-ben találtak rá. Az ezekkel összefüggő kutatások legfontosabb tudományos eredménye, hogy megismerhetővé vált a római temetőből középkori püspöki központtá válás folyamata, felértékelődött a  9, század, az úgynevezett Karoling-kor jelentősége. Ezenkívül sokkal közelebb jutottak a kutatók annak meghatározásához, hogy hol állhatott az első középkori székesegyház.

Az I. számú Cella Trichora fölött ma ugyan védőépület áll, de a nagyközönség előtt nincs megnyitva, a II. számú Cella Trichorát pedig a feltárás után vissza kellett temetni. A kiállítás célja, hogy bemutassa a két, nagyközönség számára nem látogatható épületet. A kereszténység gondolatkörére épülő tárlaton tablók szemléltetik majd a kutatás eredményeit, de láthatók lesznek a feltárás válogatott leletei, valamint a Magyar Nemzeti Múzeumból kölcsönzött késő római kor ókeresztény vonatkozású tárgyai. A pécsi világörökség jelképe, a bronzból készült krisztogram is megtekinthető lesz.

A modern technika adta lehetőségeket kihasználva megjelenik a Rózsakerben feltárt Cella Trichora II. háromdimenziós rekonstrukciója és az ásatási fotókból létrehozott háromdimenziós rom modell is, egymás mellé állítva a romokat és a rekonstruált egykori valóságot.
A szervezők a legfiatalabb látogatókra is gondoltak, múzeumpedagógiai foglalkozás keretében a 8–18 éves résztvevők felfedező régésszé válhatnak, és a cella trichora kicsinyített másának falait tárhatják fel egy földdel fedett szelvényben, majd az előkerült darabokból megépíthetik az épületet.

A tárlathoz - amelynek egyes elemei interneten is elérhetők lesznek - szeptemberben és októberben előadássorozat, az I. számú Cella Trichoránál helyszíni szakmai vezetések és múzeumpedagógiai foglalkozások is társulnak.

A kiállítást október 31-éig tart nyitva.