A  Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból elnyert támogatás felhasználásával, a Magyar-Kínai ipari kutatás-fejlesztési együttműködési pályázati program finanszírozásában mikrobiológiai alapú technológia fejlesztése kezdődik a bányászati meddőkből származó toxikus fémek szennyezésének elhárítására.   

A projekt során két típusú kutatásra kerül sor, laboratóriumi és terepi nagyléptékű kísérletek keretében. A meddőhányók, mint szennyező források kezelését alapvetően két irányból lehet megközelíteni. Az első, az úgynevezett immobilizáció, amely a nehézfémek megkötését, helyben maradását igyekszik elérni. A második ennek az ellenkezője, tehát a nehézfémek mobilizálása, hiszen ha minden környezetre veszélyes fémet kioldottunk a meddőhányóból, akkor az megszűnik szennyező forrásnak lenni. Továbbá a mobilizációs tesztek esetében a fémek gazdaságos kinyerésének a lehetősége is meg lesz vizsgálva. A kísérletek elvégzéséhez a recski Lahóca-hegy területén található színesfém ércesedéshez kapcsolódó bányászat során hátrahagyott meddőhányók anyaga lesz felhasználva.

A projekt célja egy Metodológiai Útmutató elkészítése, amely tartalmaz egy kidolgozott remediációs eljárást és ismerteti a gyakorlati alkalmazását. Meghatározó cél továbbá a külföldi és hazai tudástranszfer megvalósítása, mindenekelőtt a jövő szakemberei számára, egyetemi előadások formájában.

A kétoldalú kínai-magyar projekt meg kívánja teremteni a lehetőségét nagyobb, nemzetközi partnerek bevonásával megvalósuló multilaterális projektek kidolgozásának és véghezvitelének. E mellett további lehetőségeit aknázhatja ki a kifejlesztett remediációs metodológia szennyezett mezőgazdasági területekre és kihasználatlan peremterületekre történő kiterjesztése.

A kutatást végrehajtó konzorcium tagjai a Szent István Egyetem, amely Magyarország egyik elismert mezőgazdasági-környezeti egyeteme, a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft., ami az ipari és környezetvédelmi biotechnológiai kutatások legjelentősebb hazai központja és a Mecsekérc Környezetvédelmi Zrt., ami  hosszú évek óta  nyújt bányászati és környezetvédelmi szolgáltatásokat, valamint önálló akkreditált környezet-analitikai vizsgálólaboratóriummal rendelkezik.

Kínában a globálishoz mérten is kiugróak a bányászat, illetve a bányászati meddőhányók által okozott környezeti károk, melyek ismert problémát jelentenek Magyarországon és az Európai Unióban is. Sajnálatos példa erre a kolontári vörös iszap katasztrófa. Ezért a bányászat által sújtott területek újbóli hasznosítása nemcsak környezetvédelmi, hanem jelentős gazdasági kérdés is.

Mint Jordán Győző, a Szent István Egyetem tanszékvezetője és egyben a jelen projekt vezetője elmondta,  az alkalmazott kutatások során a legkorszerűbb környezet-geokémiai metodológiákkal felmérik és modellezik a szennyeződés elterjedését és viselkedését kínai és magyar tesztterületeken, különböző klimatikus viszonyok mellett. Ezután laboratóriumi tesztekkel meghatározzák a potenciálisan toxikus elemek speciációját  - szilárd fázishoz való kötődését -, illetve mobilitását, amelyet fázisanalitikai vizsgálatokkal erősítenek meg. Ezek alapján megtervezik és kivitelezik a mikrobiológiai vizsgálatokat, illetve teszteket, amelyek eredményei meghatározzák a meddőhányó remediációjához szükséges mikrobiológiai eljárások,  többek között anaerob szulfátredukáló baktériumok alkalmazását, illetve az ehhez szükséges környezet-geokémiai paraméterek beállítását, mint például a  pH, a reduktív környezet, valamint a fito-remediáció feltételeit.

Kitért arra is, az alapkutatási eredményeket felhasználó alkalmazott kutatási fejlesztés eredménye tehát egy olyan döntés-előkészítési rendszer kidolgozása és infrastruktúrájának, valamint minőségbiztosításának megteremtése, amely európai szinten piacképes szolgáltatást tud biztosítani a projekt lezárása után a vállalati szférának, valamint a résztvevő hazai K+F szervezetek becsatlakozását biztosítja a nemzetközi bányászati, geológiai recirkulációs technológiákkal foglalkozó kutatói hálózatokba.