Ursula von der Leyen Európai Parlamentben  tartott évértékelő beszédének középpontjában az Ukrajnában folyó háború az energia válság állt. 
     
A vitát  parlament elnök, Roberta Metsola nyitotta meg,  aki annak a véleményének, is hangot adott, hogy  különleges megtiszteltetés ezen a fontos napon a körükben üdvözölhetik Olena Zelenszkát. Kitért arra is, miközben a parlament ülésezik, a háttérben a független Ukrajna jogtalan és igazolhatatlan lerohanása zajlik. A magas infláció, az energia és villamos energia árak emelkedése, az éghajlati katasztrófa, az élelmiszerellátás biztonságának csökkenése és a növekvő megélhetési költségek  emberek millióit sújtják.

Az Ukrajna elleni háború kapcsán Ursula von der Leyen az Európai Bizottság  elnök  hangsúlyozta, ha Putyin elbukik, és Európa győzni fog. Hozzátette, az Oroszország elleni szankciók a helyükön maradnak. Ezzel egy időben bejelentette, hogy az Unió 100 millió eurót ad a megsérült ukrán iskolák helyreállítására, valamint Ukrajnára is vonatkozni fog az ingyenes barangolás, és Ukrajna  is az egységes piac részévé válik.

Beszédében kitért arra is, hogy az egekbe szökő energiaárak miatt az Európai Bizottság az energiafelhasználás mérséklésére vonatkozó intézkedéseket javasol a tagállamok számára, és az alacsony költség mellett energiát előállító vállalatok bevételeinek korlátozásából származó több mint 140 milliárd euróval enyhítené a lakosság terheit.

Hangsúlyozta, Európának meg kell szabadulnia az orosz energiafüggőségtől. Jelenleg a gáztárolóknak 84 százalékos a telítettsége, de ez nem elég. Megbízható szállítókra van szükség, ezért az Unió az Egyesült Államokhoz, Norvégiához, Algériához és másokhoz fordul.  Az elmúlt esztendőben az EU gázimportjának 40 százalékát az orosz energiahordozó tette ki, ma ez alig 9 százalék.

Kiemelte, Oroszország továbbra is aktívan manipulálja az energiapiacokat, inkább elégeti a gázt, minthogy leszállítsa. A gázár több mint tízszerese a világjárvány előttinek, a számlák kifizetése vállalkozások és háztartások millióinak kezd gondot okozni. Ezért az Európai Bizottság (EB) egy sor javaslattal áll elő a villamosenergia-fogyasztás csökkentésére, az áramot alacsony áron előállító vállalatok extraprofitjának a korlátozására és az ebből származó bevétel igazságos elosztására a rászorulók között.  Így a tagállamok több mint 140 milliárd euróhoz jutnak, amelyet közvetlenül felhasználhatnak a nehézségek enyhítésére. Mindemellett a nagy olaj-, gáz- és szénipari vállalatoknak is ki kell venniük a részüket a terhekből, és hozzájárulást kell fizetniük a válság csökkentése érdekében.

Kitért arra is, nem került le napirendről a gázárak csökkentése, erről azonban további egyeztetések szükségesek, hogy fennmaradjon az ellátás biztonsága és a gazdaság versenyképessége. Ugyancsak az energiaárak korlátozását szolgálná a villamosenergia-piac mélyreható és átfogó reformja, amelyet a politikus szintén kilátásba helyezett, együtt a megújuló energiaforrások előállításának felfuttatásával. Ennek része lesz egy új európai hidrogénbank létrehozása, amely a megújuló hidrogénvásárláshoz nyújtott garanciákat fogja támogatni 3 milliárd euróból.

Hangsúlyozta, az Európai Uniónak segítenie kell a digitális és klíma semleges gazdaságra való átállást, miközben a tagországokban vészesen emelkedik a költségvetési hiány. Ezért olyan szabályokra van szükség, amelyek lehetővé teszik a stratégiai beruházásokat, miközben biztosítják a büdzsé fenntarthatóságát, a kormányok számára pedig nagyobb rugalmasságot kell biztosítani, hogy csökkenteni tudják adósságukat.  Az EB javaslatot fog tenni egy kkv-s segélycsomagra a kis- és középvállalkozások számára.

Az Európa jövőjéről rendezett konferenciával kapcsolatban ígéretet tett arra, hogy a polgári vitacsoportok ezentúl a demokratikus életünk rendszeres részévé válnak. valamint felhívta a figyelmet arra is, hogy elérkezett az ideje annak, hogy összehívják  az európai konventet.