Közleményben elemezte a Covid19-világjárvány kapcsán az elmúlt 18 hónapban levont korai tanulságokat az Európai Bizottság.
Az elemzésnek köszönhetően javulhat a népegészségügyi kockázatok előrejelzése és korai felismerése, a vészhelyzeti tervezés, valamint gyorsabb és hatékonyabb közös uniós és nemzeti válaszlépések tehetők valamennyi szinten. A bizottság tíz tanulságot fogalmazott meg, hogy mit kell javítani, és mit lehet tenni a jövőben. Ezek elsősorban bepillantást nyújtanak mind abba, mit kell minden európai polgár érdekében a jövőben másként csinálni.
A gyorsabb felismerés és a jobb reagálás hathatós globális járványügyi felügyeletet és a pandémiával kapcsolatos információk összegyűjtésére szolgáló továbbfejlesztett európai rendszert tesz szükségessé. Az uniónak vezető szerepet kell vállalnia egy összehasonlítható adatokon alapuló, új, széleskörű globális felügyeleti rendszer kialakítására, ennek érdekében 2021-ben új és továbbfejlesztett európai információs rendszer jön létre a pandémiával kapcsolatos információk összegyűjtésére.
A világosabb és összehangoltabb tudományos információs rendszer megkönnyítené a szakpolitikai döntéseket és a nyilvánosság tájékoztatását, ezért 2021 végéig ki kell nevezni egy európai főepidemiológust, vele páthuzamosan létre kell hozni egy a tevékenységét támogató irányítási struktúrát. A jobb felkészültség folyamatos beruházásokat, ellenőrzést és felülvizsgálatokat igényel, ennek része az éves felkészültségi jelentés. A vészhelyzeti eszközöknek gyorsabban és könnyebben aktiválhatónak kell lenniük. Létre kell hoznia az uniós járványügyi szükségállapot aktiválásának keretét, valamint a válsághelyzetek kezelésére szolgáló eszköztárat. Az összehangolt intézkedéseknek Európában reflexszerűvé kell válniuk. Ennek feltétele, az európai egészségügyi unió gyors, még az év vége előtti elfogadása, az intézményközi koordináció és munkamódszerek koordinálása.
A szükséges berendezések és gyógyszerek folyamatos elérhetőségéhez köz-magán társulásokra és erősebb ellátási láncokra van szükség. Az Egészségügyi Szükséghelyzet Felkészültségi és Reagálási Hatóságnak 2022 elejére működőképesnek kell lennie, és létre kell hozni egy közös európai érdeket szolgáló, egészségügyi szempontból fontos projektet, a gyógyszeriparban áttörést jelentő innováció lehetővé tétele érdekében. Fontos ehhez, hogy elegendő, évente 500–700 millió adag oltóanyag álljon rendelkezésre, a fele a világjárvány első hat hónapjában. A klinikai kutatás gyorsabbá, szélesebb körűvé és hatékonyabbá tételéhez létre kell hozni egy nagyszabású uniós platformot a több központban végzett klinikai vizsgálatok számára.
A pandémiával való megbirkózás képessége az egészségügyi rendszerekbe történő folyamatos és fokozott beruházásoktól függ. A tagállamokat támogatni kell abban, hogy helyreállítási és rezilienciaépítési beruházásaik részeként megerősítsék az egészségügyi rendszereiket. A világjárványok megelőzésében, a globális válaszadásban, különösen a COVAX révén, valamint az Egészségügyi Világszervezet megerősítésében az EU-nak továbbra is vezető szerepet kell vállalnia, a globális egészségbiztonsági architektúra révén. A fő partnerekkel a pandémiára való felkészültséggel kapcsolatos partnerségeket is ki kell alakítani. E mellett összehangoltabb és kifinomultabb megközelítést kell kidolgozni a félretájékoztatás és a dezinformáció kezelésére.
A Covid19-világjárvány korai tanulságairól szóló jelentés információkkal szolgál majd az Európai Tanács júniusi ülésén az uniós vezetők által folytatott megbeszélésekhez. A jelentést az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa elé terjesztik, és annak alapján a Bizottság 2021 második felében konkrét intézkedéséket fog hozni.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke annak a véleményének adott hangot, hogy az EU világjárványra adott átfogó válasza példa nélküli volt. Rekordidő alatt születtek meg a döntések, ami bizonyítja az európai együttműködés fontosságát, egyetlen uniós tagállam sem lett volna azokra képes egyedül. Kitért arra is, levonták a tanulságokat arról is, hogy mi az, ami jól működött, és mit lehet majd jobban csinálni egy jövőbeli világjárvány esetén. E tanulságok alapján változásokat kell bevezetni.
Mindehhez Margarítisz Szhinász, az európai életmód előmozdításáért felelős alelnök a következőket tette hozzá, annak ellenére, hogy az európai szintű egészségügyi politika még gyerekcipőben jár, az EU megfelelően reagált a világjárványra számos példa nélküli, rekordidő alatt kidolgozott és megvalósított kezdeményezéssel. Gyorsan, koherensen lépett, ami az uniós intézmények közötti példátlan szolidaritásnak is köszönhető. Kiemelte, nem szabad mindezzel megelégedni, meg kell határozni azokat a konkrét területeket, amelyeken többet lehet és kell is tenni annak érdekében, hogy a jövőben hatékonyabb egészségügyi válaszintézkedések történhessenek. Ez a válság katalizátorként hathat az európai integráció előmozdítására azokon a területeken, ahol arra a legnagyobb szükség van.
Sztella Kiriakídisz, az egészségügyért és az élelmiszer-biztonságért felelős biztos mindezt azzal egészítette ki, hogy a példa nélküli népegészségügyi válság legfontosabb tanulsága az, hogy a kezelésére alkalmazott ad hoc megoldásokból állandó struktúrákat kell létrehozni, amelyek lehetővé teszik, hogy a jövőben felkészültebben lehessen fellépni ellene. A lehető leghamarabb létre kell hozni az erős európai egészségügyi uniót, ugyanis egy újabb népegészségügyi veszély vagy egy újabb világjárvány esetén időben kell lépni, a vészhelyzeti intézkedéseknek strukturális elemmé kell válniuk. A szolidaritás, a felelősségvállalás és a mindannyiunkat egyformán érintő fenyegetésekre irányuló közös európai szintű válasz a legfontosabb az ilyen helyzetek leküzdésére.
