A szülőszálláson napközben is zajlik az élet, szinte nincs olyan szeglete az épületnek, ahol ne hajolnának ketten, hárman össze.

A kis csoportok tagjaiból az egyik magyaráz, a többiek pedig próbálják megérteni a hallottakat. Pótvizsgára készítik fel a gyerekeket önkéntesek, középiskolások, egyetemisták, nyugdíjas tanárok.

- Mindig is a terveim között szerepelt, hogy személyesebb kapcsolatot alakítok ki azokkal a családokkal, gyerekekkel akik a munkám miatt az ügyfeleim voltak - kezdi beszélgetésünket Herner Ákos, a Családi Napközi és a Szülőszállás vezetője. - Szociális és jogi végzettséggel rendelkezem, ezen a területen dolgoztam éveken át, azonban az élet úgy hozta váltanom kellett. Tagja voltam a Lions ifjúsági csoportjának, s már az 1990-es évek végétől ennek keretei között jártam gyerekeket korrepetálni.

Miközben kereste a lehetőséget, hogy merre is induljon tovább, amikor a Pécs-Nomadia Lions Club egyik vezetője, Véghelyi Erzsébet azzal kereste meg 2005-ben, hogy legyen a felnőtt klub tagja, s egyben segítsen a családi napközi megszervezésében, mint annak vezetője.

- Már akkor keresték a lehetőségét annak is, hogy nappali funkciója is legyen a háznak, s erre a családi napközi létrehozását tartottuk a legjobb megoldásnak - folytatja tovább. - Az első időben az ismeretségi köreinkből érkeztek a gyerekek, akikkel iskola után kiscsoportokban foglalkoztunk. Később felkerestük az iskolákat, valamint a Családsegítő Szolgálatokat. Ahogy terjedt a hírünk úgy érkezett egyre több gyerek a családi napközibe.  

Ma már pszichológus segít a jelentős lemaradással küszködőknek, s abban, hogy minél személyre szabottabb fejlesztésben részesülhessenek. Újabb elemként úgynevezett pótvizsgára felkészítő táborral bővítették a szolgáltatásaik körét, ugyanis nem egy hozzájuk rendszeresen járó gyerekről május, júniusban derült ki, több tárgyból is bukásra áll.

 - A pótvizsgára történő felkészítésben az egyetemi hallgatóktól, a középiskolásokon át a nyugdíjas pedagógusokon keresztül sokan vesznek részt - mondja Herner Ákos. - Tavaly például harminc gyereket, negyvenkét tárgyból készítettünk fel a pótvizsgára, közülük huszonheten sikerrel vették az akadályokat.

Itt meg kell, hogy szakítsuk a beszélgetésünket, mert ő maga is részt vesz a pótvizsgára felkészítésben, éppen egy másodikos, folytonosan mozgásban lévő kislányt korrepetál matematikából. Nem egyszerű feladat a figyelmét a matek példákra irányítani.

A páros ténykedését érdeklődéssel figyeli az éppen belépő Dobó Tibor, aki a Pécsi Tudományegyetem földrajz-történelem szakára jár.

- Magam másfél évvel ezelőtt jártam először a Családi Napköziben, egy egyetemi kurzust teljesítettem itt – viszi tovább a már megkezdett gondolatokat. - Nagyon megtetszett, ahogy itt foglalkoznak a gyerekekkel, a Lions szellemisége, azóta önkéntesként járok vissza, s már tavaly is részt vettem a pótvizsgára felkészítő tábor munkájában. Nagyon a szívemhez nőtt ez a hely.

Mint mondja, itt nemcsak ő ad a gyerekeknek, hanem maga is tanul tőlük, miközben az elméletben tanult pedagógiai és pszichológiai ismereteket a gyakorlatban kell alkalmaznia.
- Már több tanítványom is sikerrel vette az akadályokat, s egyre könnyebben tudom megnyitni őket, rávenni a tanulásra - ad hangot az elért sikereknek s egyben annak is, hogy ennek ellenére még mindig sok benne a bizonytalanság, hogy biztosan jól csinálja-e. - Nagy a felelősség, hiszen olyankor jövök, amikor pótvizsgára kell felkészíteni valakit, vagy évközben dolgozatírás előtt, igyekszem őket úgy felkészíteni, hogy sikerrel vegyék az akadályokat. Az, hogy valamit jól csinálok egy kicsit igazolja, hogy vannak már visszatérő tanítványaim is.  

Dorina is az egyik közülük, őt most éppen történelemből készíti fel az augusztus végi pótvizsgára. Neki már tavaly is segített, akkor a pótvizsgán jól szerepelt, nem kellett évet ismételnie.

- Az anyukám egyik ismerőse szólt, a Lions Clubnál segítenek felkészülni a pótvizsgára. Szeretek ide jönni, mert itt odafigyelnek rám, ha nem értek valamit többször elmagyarázzák – s már fordul is Tibor felé, jelezve ennyi, többet nem kíván mondani.