Az 1949 óta fennálló, 39 hektárnyi szőlőültetvénnyel és 1600 négyzetméter alapterületű – 4800 hektoliter bor tárolására alkalmas pincével rendelkező pécsi kutatóintézet  felkészült a szüretre, az új borok fogadására.

A Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetben a szőlőnemesítés, alapítása óta  a kiemelt feladatok közé tartozik. Hazánkban egyedül Pécsen folyik világszínvonalon rezisztencia-nemesítés, amelynek célja a szőlő-bor ágazat minél környezettudatosabbá, fenntarthatóbbá tétele, Idén is, mint az elmúlt esztendőben a rezisztens fajták közül a Kozmopoliten és a Jázmin szüretelése kezdődött meg, amelyek növényvédelme is kedvező, ugyanis a hagyományos fajtákkal szemben – az idei fertőzésveszélyes időszakban is – csak kétszeri permetezést igényeltek, s hoztak egészséges termést. A hagyományos fajták védelméhez átlagosan 7-8 alkalommal volt szükség arra, hogy megpermetezzék az ültetvényeket.

Ebben az esztendőben a hűvös tavasz és a csapadékos idő miatt később indult a természet, de a terméshozamra, és a szőlő minőségére nem volt hatással. Idén szinte minden a csapadékról szólt országszerte, így Szentmiklós-hegyen is. Az átlagosnál hűvösebb tavasz miatt lassúbb volt a rügyfakadás, a további fejlődési szakaszok is később indultak el. A tél végi és a tavaszi jelentős mennyiségben lehullott  csapadék kedvezett a gombás fertőzéseknek, elsősorban a peronoszpórának. Ez a gombabetegség nem csak Magyarországon, hanem szinte egész Közép-Európában megjelent. A kutatóintézetben  tavasszal a megfelelő időpontokban elvégzett növényvédelem eredményeként az ültetvényekben nem keletkezett jelentős kár. A bőséges csapadék és a hőmérséklet gyors emelkedése szinte robbanásszerű hajtásnövekedést és fürtképződést eredményezett. A korai érésű fajtáknál az előző, aszályos évekhez képest idén   átlagosan 10-14 nappal később kezdődik a szüret

Nyáron sok helyen heves zivatar, szélvihar és jégeső pusztított az ültetvényekben, mindez elkerülte a Szentmiklós-hegyi szőlőterületeket. Az itt található szőlőfajták fürtjei kiteltek, a bogyóik az átlagosnál nagyobbak lett, a leszületett termés mennyisége  is várhatóan  meghaladja majd a korábbi évek átlagát.  A borászok számára az  egyik legnagyobb kihívása a mindig változó körülményekhez való alkalmazkodás, mindez egyben lehetőség arra is, hogy az ugyanarról a területről leszüretelt szőlőből készült bor minden évben más és más arcát mutassa meg. A kutatóintézet díjnyertes borai egyre több vendéglátóhelyen szerepelnek a borlapon, az érdeklődők a borszaküzletekben, valamint egyetem webshopjában is megtalálhatják kedvencüket.(fotó: Csortos Szabolcs)