Trágyát és abba kevert dobozos tejet szórtak tiltakozásként a Mecsek Fűszért kapja elé Pécsett a termelők.
A túl olcsó tejimport ellen tüntettek Pécsett a baranyai, somogyi és tolnai gazdálkodók. A Mecsek Fűszért bejáratától egészen a rendőrlámpáig zárták le fél pályán az utat mezőgazdasági gépekkel, voltak közöttük olyanok is, akik szolidaritásból jöttek el.
Traktorokkal, bálázó- és erőgépekkel vonultak fel az elkeseredett termelők, valamint - Ha külföldi tejet veszel, azzal a magyar teheneket vágod! Vágod?! Szlovák tejjel miért nem Szlovákiában akcióznak? Mi az áfacsaló importőrökkel szemben adózunk is! Miért a magyar tehén igya meg a külföldi levét? Minden egyes külföldi dobozos tej itt léte sértő és semmibe veszi a munkánkat – ilyen és ehhez hasonló feliratokkal fejezték ki tiltakozásukat.
A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (TSZSZT) számításai szerint soha nem látott mennyiségben áramlik külföldről származó tej Magyarországra, így szorítva ki a hazai termelőket a magyar boltok polcairól. Mint Szinyákovics Pál, a pécsi megmozdulás egyik szervezője, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnökségi tagja egyebek mellett annak a véleményének adott hangot, hogy lépni kell nem lehet csak birka módjára nézni, ahogy az olcsó import tej elárasztja az üzletek polcait. Hangsúlyozta, nagy valószínűséggel nem tisztességes úton kerül be az országba a határon túlról származó tej, csalások révén lehet olcsóbb. Olyan országokból származó is harminc-negyven forinttal kevesebbért kerül boltok polcaira, ahol magasabbak a termelési költségek, mint nálunk. Több tucatnyi termelő megélhetése a tét.
Kitért arra is, azért választották a tiltakozás helyszínül a Megyeri utat, mert itt található az egyik olyan élelmiszerlánc lerakata, amely gyakorlatilag csak külföldről származó tejet értékesít.
A demonstráló gazdálkodók szerint hatalmas a tét, ha kiszorulnak a magyar piacról a hazai termelők, az munkahelyek megszűnésével jár együtt. Olyanoké, amelyek az alacsony végzettségű embereknek jelent megélhetést a tehenészeti telepeken.
Baranyában sokan élnek a tejből, sok az ezzel foglalkozó gazdaság, és számos kistermelőt is hátrányosan érint a piac alakulása. A nagyüzemek az elmúlt években hatalmas összegeket öltek a fejlesztésekbe, ugyanakkor a kisebbek is fejlődtek. A dömpingáron beáramló jelentős mennyiségű külföldi tej, illetve tejtermék nem csak piaci zavart okoz, de letöri a tejfelvásárlási árakat, jelentős veszteséget okozva ezzel a gazdáknak.
Az unióban Magyarországon az egyik legolcsóbb a nyerstej, most kilogrammonként 100 forint körüli. Magyarországnál csak Romániában, Lettországban és Litvániában olcsóbb a nyerstej az unióban, és nem innen érkezik tej- és tejtermék, hanem Lengyelországból, Németországból és Ausztriából. Az utóbbi kettőben 6 illetve 16 forinttal drágább a nyerstej, mint nálunk, s mégis az onnan behozott UHT tejet, illetve félkemény sajtot mégis olcsóbban lehet megvásárolni.
Székely Szilárd sásdi gazdálkodó szerint tisztességes eszközökkel nem lehetne olcsóbban árulni idehaza az import tejet, ugyanis jelenleg itthon 103 forintot adnak a feldolgozók egy literért, míg Szlovákiában ennél magasabb árat fizetnek érte.
Pásztohy András, a mezőgazdasági termelők érdekvédelmi szövetségének somogyi választmányi vezetője, egyben a szentgáloskéri Agrária Zrt. elnöke többek annak a véleményének adott hangot, hogy a helyzet javítása érdekében a kormány például csökkenthetné az áfát, s újabb lépéseket tehetne az áfa-csalók kiszűrésére.
Kiemelte, nagy a baj, a termelők azonnali, hathatós lépéseket várnak a döntéshozóktól, ugyanis jelentős összegeket fektettek be a telepeik fejlesztésébe, számos műszaki- és hatékonyság növelő beruházást hajtottak végre.
Kitért arra is, a tejtermelés tőkeigényes és kockázatos vállalkozás. Jelenleg 100-106 forint között ingadozik a tej felvásárlási ára, ám ha ez 10-20 százalékkal csökken, akkor megszámlálhatatlan tehenészet mehet tönkre, sokan elveszíthetik állásukat.
A demonstráció résztvevői hangsúlyozták, nem az import ellen van kifogásuk, hiszen magyar tej jelentős része külföldre megy. Kizárólag azzal a behozott mennyiséggel van bajuk, ami az uniós tejfelesleg levezetéseként dömpingáron,sok esetben nyomon követhetetlen módon, esetenként az adófizetési kötelezettségnek sem eleget téve kerül az országba. Ennek kivédése állami feladat lenne. A NAV, NÉBIH részvételével – az eddigieknél jóval hatékonyabb – közös ellenőrzésekre volna szükség, és arra, hogy az állam következetesen betartassa a saját maga által hozott jogszabályokat.
