Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja (Joint Research Centre, JRC) által készített jelentése szerint az EU-ban minden negyedik ember magányosnak érezte magát a koronavírus-világjárvány első hónapjaiban.
Az uniós jelentés a magánnyal és a társadalmi elszigeteltséggel kapcsolatos az Eurofound - Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításért - alapítvány felmérése alapján nyert legújabb tudományos kutatás adatait elemzi. A kapott adatok szerint a járvány első hónapjaiban mindegyik korcsoportban megkétszereződött azok száma, akik magányosnak érezték magukat. A 18–35 évesek körében – 2016-hoz képest – négyszeresére nőtt a magukat magányosnak érző fiatalok száma.
A koronavírus-világjárvány idején a magány jelenségéről szóló médiatudósítások is megkétszereződtek unió-szerte, ugyanakkor tagállamonként jelentős eltéréseket mutat, hogy az emberekben mennyire tudatosult a pandémia magányosságra gyakorolt hatása. A JRC jelentésében arra is kitér, milyen intézkedéseket vezetett be, milyen kezdeményezéseket indított útjára tíz uniós tagállam a lakói magányosságának mérséklése érdekében.
Magyarországon az EU-s átlagnál kisebb mértékben növekedett a magukat magányosnak érzők száma. Ugyanakkor a magányosságot sokkal inkább egyéni problémának tekintették, míg más országokban - például Spanyolországban - inkább társadalmi problémaként kezelték, és számos helyi kezdeményezést indítottak az egyének megsegítésére.
Mint Dubravka Šuica, az Európai Bizottság demokráciáért és a demográfiáért felelős alelnöke kiemelte, a koronavírus-világjárvány előtérbe állította a magány és a társadalmi elszigeteltség problémáját. Nem új érzések ezek, de az emberek korábban kevésbé voltak tisztában a jelentőségükkel. A jelentésbe foglaltak lehetővé teszik, a magányosság érzésének kiváltó okait, s ezek ismeretében a probléma kezelését.
Mindehhez Marija Gabriel, az innovációért, a kutatásért, a kultúráért, az oktatásért és az ifjúságért felelős uniós biztos a következőket tette hozzá, a magányosság egyre nagyobb mértékben érinti fiatalokat, a probléma hatékony kezeléséhez, első lépésben meg kell ismerni annak kiváltó okait. A Közös Kutatóközpontban dolgozó tudósok éppen ezért számos felmérés segítségével keresik a választ a magányosság mibenlétével kapcsolatosan és arra, hogy a világjárvány milyen hatást gyakorolt a társadalomra. A most elkészült jelentés alapján átfogóbb elemzőmunka indulhat el mindezek megértéhez, az összefüggések feltárására annak érdekében, hogy megoldást találjanak a tudósok a magányosság és a társadalmi elszigeteltség problémájára.
A jelentés az Európai Parlament és az Európai Bizottság között megvalósuló szélesebb körű együttműködés első eredménye. A projekt keretében 2022-ben az egész EU-ra kiterjedően megkezdődik az adatokat gyűjtése, ezenfelül pedig internetes platform jön létre a magányosság kialakulásának, okainak folyamatos és egész Európára kiterjedő nyomon követésére.