A Frontiers in Psychology című nemzetközi tudományos folyóiratban jelent meg Meskó Norbert, az általa végzett kutatás eredményeit bemutató tanulmánya.
A kizsákmányolás általános elmélete (General Exploitation Theory; GET) azt vizsgálja, hogyan használhatja fel valaki a másik ember függőségét, tájékozatlanságát vagy korlátozott választási lehetőségeit saját előnyének növelésére. A megközelítés a személyes kapcsolatokban, a munkahelyeken és a digitális környezetben megjelenő kihasználás közös pszichológiai folyamatait kapcsolja össze. A kihasználás hétköznapi tapasztalat, tudományos magyarázatai azonban gyakran elkülönülnek. A pszichológiai kutatások egy része a manipulatív személyiségvonásokat, a gazdasági és társadalomtudományi megközelítések pedig a hatalmi különbségeket és a kiszolgáltatottságot hangsúlyozzák.
Az új tanulmány ezeket a nézőpontokat egyesítve vizsgálja, hogyan lesz a kizsákmányolás lehetőségéből tényleges viselkedés. Az elmélet szerint önmagában sem az önérdek követése, sem az egyenlőtlen helyzet nem jelent kizsákmányolást. A döntő kérdés, hogy valaki a másik fél helyzetéből szerez-e olyan többletelőnyt, amelyhez e nélkül nem jutna hozzá. Egy munkáltató például természetes módon profitálhat alkalmazottja munkájából.
Kizsákmányolásról akkor beszélhetünk, ha a dolgozó korlátozott elhelyezkedési lehetőségeit felhasználva ugyanazért a munkáért kedvezőtlenebb feltételeket fogadtat el vele. A dolgozó beleegyezése ezt önmagában nem zárja ki: elfogadhatja az ajánlatot, mert elérhető lehetőségei közül még mindig ezt tartja a legjobbnak.
A kizsákmányolás általános elmélete azt is vizsgálja, mi befolyásolja, hogy valaki kihasználja-e a másik kiszolgáltatottságát. Ebben négy pszichológiai szempontot emel ki, úgy mint mekkora előnyre számít az, aki ezt teszi, valamint milyen személyes következményektől tart, ezen kívül mennyire látja felhasználhatónak a másik helyzetét, és, hogy mekkora jelentőséget tulajdonít annak, ami a másikkal történik. Ez az értékelés nem feltétlenül tudatos, függ a személyiségtől, a korábbi tapasztalatoktól, a kapcsolat jellegétől, e mellett a környezet szabályai is alakíthatják.
„A kiszolgáltatottság felismerése még nem jelenti azt, hogy valaki vissza is él vele” – hangsúlyozza Meskó Norbert. - „Ugyanaz a helyzet az egyik ember számára előnyszerzési lehetőséget, a másik számára segítségnyújtásra ösztönző körülményt jelenthet. Az elmélet célja megérteni, milyen pszichológiai és társadalmi folyamatok terelik ezeket a döntéseket különböző irányokba.”
A kihasználás következményei a későbbi helyzeteket is alakíthatják. Ha egy visszaélés következmények nélkül marad, növelheti az ismétlődés esélyét, és tovább szűkítheti a másik fél mozgásterét. Az érdemi ellenőrzés, a számon kérhetőség és az elérhető alternatívák megszakíthatják ezt a folyamatot.
A digitális környezetben például a platformoktól való függés és a működésükről való tájékozottság különbségei teremthetnek lehetőséget arra, hogy az egyik fél a másik korlátozott mozgásteréből szerezzen előnyt.