A múltba repülhetnek a pécsiek a Múzeumok Éjszakáján.
A világörökségi helyszíneken június 22-én éjjel színészek keltik életre az ókori Sopianae-t, de lesznek kézműves foglalkozások, ókori játékok, fotózkodás korabeli és katonai ruhákban, valamint éjszakai misztikus fejlámpás tárlatvezetés is.
A Cella Septichora Látogatóközpontban ezen az éjszakán a föld alatti világ évszázados falai között megelevenedik az antik nekropolisz. Színészek jelenítik meg az ókori sopianae-i temető jellegzetes alakjait, így mesélve a valaha itt éltek történetéről. A Cella Septichora síremléknél a halottat utolsó útjára kísérő mimusszal találkozhatnak az érdeklődők, aki a római temetési szokáshoz híven elnagyolt mozdulatokkal, tréfás szófordulatokkal eleveníti fel az elhunyt személyét. A Korsós sírkamra emlékkápolnájában a gyászoló özvegy várja őket, akinek könnyein át mindent megtudhatnak arról a késő rómaiak miként gondolkodtak a halálról, valamint temetkezési szertartásaikról. Téglasírok, szarkofágok terében életre kel az ókori temető jellegzetes figurája, a sírrabló, aki a látogatók között utat keresve társával menekül a tetthelyről. Az V. számú sírkamra nyolcszögében felbukkan a régész, aki a mindentudó 21. század szemüvegével láttatja letűnt korok történetét.
Az éjszakai tárlatjárat során idegenvezető kíséretében a félhomályban, a pislákoló fejlámpák fényében feltárul a föld alatti temető minden titka. Rendhagyó módon fényfestés díszíti majd a Cella Septichora Látogatóközpont bejáratát, a hétkaréjos építmény belső tere pedig egyedi hangulatvilágítást kap.
Múzeumba járni kétféleképp lehet: jelen lenni a befogadásban, ott állni a tárgy, a mű előtt a maga valójában és hagyni, hogy hasson ránk, meséljen nekünk. Vagy egy izgalmas estébe, éjszakába csomagolva, ezer élménnyel és tudással, amikor élővé válnak a „tárgyak”, élővé válnak a kapcsolatok. Ez a Múzeumok Éjszakája, melynek során egy éjszaka ezer élménnyel várja a látogatókat a Janus Pannonius Múzeum. Állandó, időszaki és ezen a napon nyíló új kiállítások, izgalmas tárlatvezetések, túrák, régészeti vetélkedők, élő társasjáték, zene, néptánc tanítás, műhelyfoglalkozások, ókori és török kori étkek és italok kóstolása, csillagles, valamint az elmaradhatatlan tűzugrás közül választhatnak a pécsiek.
Tűzben született lótuszvirágok – Egyiptizáló alkotások a Zsolnay gyárban címmel nyílik kiállítás a Zsolnay Múzeumban. Ennek részeként A Zsolnay macska – egyiptomi macskaszobrok útja az íróasztalokig címmel Fullér Andrea egyiptológus tart előadást. A múzeumi gyűjtemények legismertebb és legszeretettebb darabjai közé tartoznak a Básztet istennőt ülő macska alakjában ábrázoló ókori egyiptomi bronzszobrok. Nem véletlen, hogy a 19–20. századi iparművészetben is megjelentek ezek az ókori minták alapján készült elegáns, a macskát egyik legjellegzetesebb testtartásában ábrázoló figurák. Az előadás témájaként szolgáló ikonikus macskaábrázolások egymással összefonódó története nagyszerűen illusztrálja hogyan töltődnek fel más jelentéstartalommal a tárgyak. Az előadás bemutatja, miként kap presztízsfunkciót egy szakrális tárgy, az ókori egyiptomi votív szoborból hogyan lett népszerű, modern kori asztaldísz.
A Drukker Közösségi Nyomdaműhely különleges workshopra várja az érdeklődőket, amelynek keretében előre elkészített nyomódúcokkal nyomtathatnak, stencileket készíthetnek. Az esemény a Múzeumok Éjszakáján megnyíló Tűzben született lótuszvirágok – Egyiptizáló alkotások a Zsolnay gyárban című kiállításhoz kapcsolódik. A nyomódúcok, és stencilek mintázatai az egyiptomi lótuszvirágokat, macskákat és nőalakokat idézik meg.
Op art négy keréken – A Renault és a Forma 1 esete Victor Vasarelyvel lesz a témája a Vasarely Múzeum udvarán annak a beszélgetésnek, amelyen Méhes Károlyt kérdezi Getto Katalin, a JPM muzeológusa, látványos vetítés kíséretében. Egyebek mellett arról, melyik a művészettörténet legtöbb példányban sokszorosított műalkotása? Nem, nem a Milói Vénusz, hanem… annyit elárulhatunk, hogy a szóban forgó mű Victor Vasarely nevéhez fűződik. A Múzeumok Éjszakáján nem csak Vasarely és a Renault cég együttműködésének történetével ismerkedhetnek meg a látogatók, hanem Méhes Károly pécsi író jóvoltából a Forma 1 Magyar Nagydíj – szintén Vasarely által tervezett – kockás zászlajának kalandos históriájával is.
A Martyn-Lantos Múzeumban A gyökerekhez közel címmel a Martyn Ferenc Művészeti Szabadiskola előadása lesz látható. A LaMu projekt, a zene és a szabad alkotás kapcsolatát értelmezi újra. A résztvevők elektronikus zenei kompozíciókat hozhatnak létre Lantos Ferenc képei által inspirálódva, ezután pedig a zenét visszafordíthatják újra vizuális formába a foglalkozás második felében.
A Néprajzi Múzeumban lesz népi gyermekjátszó,mézeskalács-díszítés, bürök duda készítés, gabonaőrlés kézimalommal, nemezelés, gyöngyfűzés, kosárfonás, bútorfestés, arcfestés, szövés-fonás, 20. századi bácskai népviseletek bemutatója, népi étkek borkóstolóval, „Mesesarok az aprónépnek”, természetesen a „Varázs-parázs” – Szent Iván-éji tűzugrás sem maradhat el.
Akik a város történetére kíváncsiak, azoknak igazán izgalmas élményt nyújt majd a belvárosi séták program. Pécs történeti belvárosának két központja van: az egyházi – Dóm tér és a polgári – Széchenyi tér. A séta során a két központ és a közbeeső területek régészeti vonatkozású emlékeivel és érdekességeivel ismerkedhetnek meg az érdeklődők történeti keretbe ágyazva. Többek között szóba kerül, hogyan került elő a Cella Septichora? Mit lehet tudni a titokzatos székesegyház alatti csatornáról?
Hány sírkamrát rejt a föld? Hogyan lett a késő római temetőből középkori település? Hol állt az első székesegyház? Hogy nézett ki a középkori püspökvár? Hová temették el Péter királyt? Hová temették el Janus Pannoniust? Hogyan lett a római temető széléből Pécs főtere? Miért van oly sok pince a történeti belváros alatt? Hogy nézett ki a Széchenyi tér a középkorban? Mit tudunk az „elfeledett” Szent Bertalan templomról?
Lesz még éjzakai túra a Jakab-hegyre, Magyarország legrégebbi pezsgőgyára pedig izgalmas pincetúrára invitálja a város lakóit. A túra során nemcsak a Pezsgőházzal és a történelmi hangulatot idéző pincelabirintussal, hanem a hagyományos pezsgőkészítési eljárásokkal is megismerkedhetnek az esemény részt vevői. A pincerendszer egy szakaszán zseblámpás túrán vehetnek részt a vállalkozó kedvű érdeklődők illetve a nagy erjesztőkádba is bemászhatnak a kíváncsi kalandorok.
A Levéltárban Focitól a moziig, avagy hogyan szórakoztak a pécsiek az 1970–1990-es években látható retró kiállítás. A tárlat korabeli foci-, mozi-, és koncertplakátok, fotók, újságok, aprónyomtatványok, egyéb levéltári iratok, valamint magángyűjteményekből származó tárgyi emlékek segítségével idézi fel, hogy mivel is töltötték a pécsiek, kicsik és nagyok a szabadidejüket a hetvenes, nyolcvanas és kilencvenes években. A kiállításban megjelenő focirelikviák az ezredforduló előtti évtizedek pécsi futballhangulatából adnak ízelítőt.
A Retró udvarban a gyerekeket retró játékok segítségével kalauzolják el a hetvenes és nyolcvanas évekbe, akik korabeli társasjátékokat próbálhatnak ki, az ügyesebbek kifoghatják az aranyhalat is. A levéltár raktára is megnyílik a látogatók előtt. Az egyórás csoportos séta során az intézmény dolgozói vezetésével az intézmény által őrzött érdekes iratokat, dokumentumokat mutatják be.
Idén első alkalommal a Pannon Filharmonikusok is csatlakoznak a Múzeumok Éjszakája eseménysorához, Nyáréj a zene galériájában elnevezéssel különleges nyáresti koncerttel és kiegészítő programokkal várják a zene szerelmeseit a Kodály Központban. E mellett a Balokány-ligetben Kvintesszencia Kesselyák Gergellyel címmel a zenekar vezető karmestere és Horváth Zsolt igazgatól az együttes következő Titok évadának koncertjeiről, az alkotás rejtelmeiről, valamint az esten bemutatásra kerülő Kesselyák-műről beszél. A beszélgetés végén bemutatkozik a Pannon Filharmonikusok Lickl-díjasai által alapított Pécsi Zenéért és Zenészekért Egyesület. A beszélgetést a PFZ fúvós kvintettjének zenei betétjei színesítik. Közreműködik Varga Ferenc kürtművész, Solymosi Péter DLA és Mátyás Tibor trombitaművész, Asztalos Tamás harsonaművész és Bakró-Nagy György tubaművész.
Az ezt követő hangversenyen Schönberg: Megdicsőült éj korai műve is felcsendül verssel és animációval színesítve. A Pannon Filharmonikusok muzsikusai június elején belső minőségi meghallgatáson vesznek részt. Az egyéni felkészültséget vizsgáló megmérettetés zenekari anyaga Schönberg: Megdicsőült éj című korai, még az atonális művészetét megelőzően írt darabja, a Kesselyák Gergely által keresett „szép XX. század” egyik kiváló példája. A muzsikusok e nehéz mű előadása mentén mutatják meg a független szakmai zsűri előtt a pillanatnyi felkészültségüket.
A zenekar azonban most nem áll meg a próbaterem falainál, június 22-én a széles közönség számára is eljátsszák a darabot. Az est középpontjában lévő mű előadásának további különlegessége, hogy Györfi Anna és László Csaba színművészeknek köszönhetően hallható majd Richard Dehmel Megdicsőült éj című verse, amely a kompozíciót ihlette. A bemutatóhoz Kesselyák Gergely zenésszínház-rendező szakos (SZFE) növendékei és Kovács Balázs digitális művészet szakos (PTE) hallgatói közösen készítenek animációt. A Megdicsőült éj vetítésének megalkotásában részt vesz Gálfalvi Erika (tervezőgrafika szakos hallgató), Papp Zsófia, tervezőgrafika és Késmárki Richárd kommunikáció- és médiatudomány szakos hallgató, Kovács Balázs, a PTE-MK Elektronikus zenei és média tanszékének oktatója, valamint Weber Kristóf zeneszerző. A művet Kesselyák Gergely dirigálja.
A koncert második felében egy szintén XX. századi mű hangzik el, a pécsi közönség első ízben hallhatja Kesselyák Gergely saját alkotását, a Missa Allegrát, amit a zeneszerzőként is alkotó dirigens és operarendező huszonévesen komponált. A vidám hangulatú mise előadásában közreműködik többek között a Pannon Filharmonikusok Fesztiválkórusa.
A Kodály Központ minden egyes tere szerepet kap, a büfé és főlépcső Fröccsterasszá alakul,a tetőteraszon csillagles lesz babzsákon,
az előcsarnokba a Pannon Filharmonikusok számára ajánlott zeneművek, többek között Eötvös Péter, Balassa Sándor és Gyöngyösi Levente partitúráit lehet lapozgatni, a kamaraterem, bal oldal: Éjszakai fotóvetítés a Szentivánéji álom hangjaira
A Kodály Központ kamaraterem bal oldalán Dékány Zsoltnak, a zenekar hivatalos fotográfusának éjszakai, a természetben és a városi terekben készült alkotásait élvezhetik a vizuális és a zeneművészetek iránt érdeklődő látogatók Mendelssohn Szentivánéji álom című művének zenei kíséretében. A jobb oldalon 200 év emlékekben a Tudásközpont Csorba Győző Könyvtár Helyismereti Osztálya és a Pannon Filharmonikusok együttműködésében létrejött tárlat tekinthető meg Pécs több mint kétszáz éves zenei múltjáról.
Aaz előcsarnokból a karzat felé futó spanyol lépcső fokain egy-egy évad műsorfüzetébe belepillantva idézhetnek fel emlékeket a zenebarátok, vagy csodálkozhatnak rá, mi mindent játszott el az elmúlt két évtizedben a Pannon Filharmonikusok. A Karzatgalérián a 20 éve megújult Pannon Filharmonikusok plakátjaiból látható válogatás, a ruhatár, is új szerepet kap, az itt megnyíló bazárban a hosszú pulton mindenki kedvére válogathatnak a zenekar szabadon elvihető emléktárgyaiból, CD lemezeiből, régi nyomdai anyagaiból, fényképeiből a készlet erejéig.
