A jövő évi Európai Parlamenti a választás arról is szól, hogy milyen jövőt és milyen Európát akarnak az emberek.
A választók között több millióan lesznek első szavazók, közülük a legfiatalabbak 2008-ban születtek, akik a számukra fontos dolgok alapján voksolnak majd. Olyanra többek között, hogy valami módon gátat szabjanak a mindent elpusztító éghajlatváltozásnak, befejeződjön az értelmetlen háború.
Persze arra is, hogy az egyre nagyobb teret nyerő mesterséges intelligencia hogyan fogja megváltoztatni az életüket, mekkora eséllyel lesz lakásuk, munkájuk.
Mindezekről Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke beszélt, az Európai Parlamentben elmondott évértékelő beszédében. Többek között kitért arra, hogy az EU jelentős átalakuláson ment keresztül azóta, hogy 2019-ben először ismertette zöld, digitális és geopolitikai Európára irányuló programját, voltak, akik kételkedtek benne. Az eltelt évek alatt az akkor bemutatott politikai iránymutatások több mint 90 százaléka megvalósult.
Mint elmondta, a zöld megállapodás, amelynek célja Európa iparának dekarbonizációja volt a kontinens mersenyképességének megőrzésével egyetemben. A jelenlegi ciklus azzal indult, hogy létrejött a hosszú távú, 2050-ig célokat meghatározó európai klímarendelet. Az éghajlat-politikai célok gazdasági jelleget kaptak, ami egyértelmű irányt határozott meg a beruházások és az innováció számára. Ennek hatására már rövid távon is érezhetők a növekedést serkentő hatásai. Az európai ipar nap mint nap megmutatja, hogy készen áll ennek az átmenetnek a megvalósítására, s egyben bizonyítást nyert az is, hogy a modernizáció és a dekarbonizáció nem zárja ki egymást.
Az elmúlt öt évben az EU területén a tiszta acélgyárak száma nulláról 38-ra nőtt, ezen felül az unió most több tisztahidrogén-beruházást vonz, mint az USA és Kína együttvéve. Dániában már útjára indul az első olyan cellás konténerszállító hajó, ami napenergiával előállított tiszta metanollal működik.
Mindezek válaszok az Európát is érintő éghajlatváltozásra. Az európai zöld megállapodás biztosítja a szükséges keretet, ösztönzőket és beruházásokat – de az emberek, a feltalálók és a mérnökök azok, akik kifejlesztik a megoldásokat. az európai zöld megállapodás következő szakaszában is az átálláshoz szükséges feltételek megteremtéséhez továbbra is támogatásban részesülnek az ipari cégek. Egy intézkedéscsomaggal indult a program, ami magában foglalja a nettó zéró iparról szóló jogszabálytól kezdve a kritikus fontosságú nyersanyagokról szólóig az e témakörbe tartozókat. Az iparstratégia keretében az átálláshoz szükséges egyes ökoszisztémák kockázatai és szükségletei kerülnek terítékre.
Ezzel párhuzamosan pedig minden ipari ökoszisztémára külön programterv készül, ezért szeptemberben a tiszta energiára való átállásról szóló párbeszéd-sorozatot indít útjára az Európai Bizottság. A cél minden ipari ágazatban karbon mentes üzleti modell kialakítása, ugyanis ez alapvető feltétele Európaé jövőbeli versenyképességének. A szélenergia-ágazat már most sikertörténet, ennek ellenére jelenleg kihívások egyedülálló kombinációjával szembesül. Ennek orvoslására – az iparággal és a tagállamokkal szoros együttműködésben – a bizottság egy európai szélenergia-csomagot készít, amelynek egyik célja az engedélyezési eljárásokat nagyobb mértékű felgyorsítása. Legyen szó szélenergiáról, acélról, akkumulátorokról vagy elektromos járművekről, a tisztatechnológia-ipar jövőjét Európában kell megalapozni.
Mindezek mellett elengedhetetlen feltétel, hogy a világgazdaság méltányos legyen, mert az emberek életét és megélhetését befolyásolja. Teljes iparágak és közösségek léte függ tőle. Például az elektromos járművek esetében, ami a tiszta gazdaság szempontjából kulcsfontosságú iparág és hatalmas lehetőségeket rejt magában Európa számára. A világ piacait azonban jelenleg elárasztják az olcsóbb kínai elektromos autók. Ezek árát hatalmas állami támogatásokkal, mesterségesen tartják alacsony szinten. Ez torzítja az unió piacát.
Ezt nem elfogadható sem a belső, sem a külső szereplőktől, ezért az Európai Bizottság szubvencióellenes vizsgálatot indít a Kínából érkező elektromos járművek kapcsán, ezen a módon is védelmet nyújtva a tisztességtelen gyakorlatokkal szemben. Fontos, hogy Európa megőrizze versenyképességét, ezért a létrejövő független testület minden új jogszabály esetében ellenőrizni fogja, hogy megfelel-e ennek a feltételnek.
A mesterséges intelligenciával kapcsolatban Ursula von der Leyen, egyebek mellett arról szólt, hogy segítséget jelent majd az egészségügyi ellátás minőségi javításához, növelni fogja a termelékenységet és az éghajlatváltozás kezelésében is jelentős szerepet tölt majd be. Azonban első számú prioritást kell kapnia annak, hogy a mesterséges intelligencia fejlesztése emberközpontú, átlátható és felelősségteljes módon történjen. Mindemellett egy, az éghajlatváltozással foglalkozó nemzetközi szakértői szervezet felállítását is szorgalmazta, ami a mesterséges intelligencia fejlődését irányítaná.
Hangsúlyozta, nem állásokra, hanem munkavállalókra van milliós nagyságrendű igény. A munkaerő- és szakemberhiány rekordszintet ért el – nemcsak Európában, hanem minden jelentős gazdaságban. A kkv-k 74 százaléka munkaerőhiánnyal küszködik. Az európai éttermek és bárok a főszezonban rövidített nyitva tartással üzemelnek, mivel nem találnak szakácsot, pincért. A kórházaknak az ápolóhiány miatt kezeléseket kell elhalasztaniuk. Az európai vállalatok kétharmada informatikust keres. Ezzel párhuzamosan szülők milliói – többnyire anyák – szenvednek a munka és a család összeegyeztetésével. Emellett a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalok száma eléri a 8 milliót. A munkaerőhiány csökkenti innovációs, növekedési és jóléti lehetőségeit is az uniónak, éppen ezért fontos, hogy megoldás szülessen arra, miként kerülhetnek be az elsődleges munkaerőpiacra, leginkább a fiatalok és nők munkába állásához kell segítséget nyújtani.
